Novák Noémi
KERESZTÉNY SZIMBÓLUMOK A MÁTRIX C. FILMBEN
1. Bevezetés
A XXI. században a film fontosságát nem kell bizonyítani, de mégis vannak olyan filmek, amelyekkel mégis megéri foglalkozni. Ezek a jól megalkotott filmek, azért válnak a filmipar sikereivé és értékeivé, mert nemcsak a képi megjelenítés kap fontos szerepet, hanem a megjelenített tartalmak mögött az értékes és sokat mondó üzenet is.
A Wachowsky fivérek 1999-ben, az ezredforduló küszöbén megalkottak egy olyan filmet, amelyben a képi megjelenítés olyan keresztény üzeneteket tartalmaz, amelyek egyedülállóvá és zseniálissá tették a filmet. Ez a film a Mátrix.
Tanulmányom első felében megkeresem azokat a személyeket és törekvéseket, amelyek elvezettek a film megalakulásáig. A filmgyártás technikájának kialakulását még ma is vitatják. Ennek egyik oka, hogy legtöbbször nem ugyanarról beszélnek. Ennek érdekében fontos elkülöníteni néhány fogalmat egymástól. Ilyen fogalmak például: filmművészet, film és mozi. Mindhárom fogalom különböző tartalmakat tartalmaz. Csak a szó mögötti tartalom ismeretében használhatjuk a fogalmakat. Ebben a részben az egyes kutatók és úttörők alkotásaira alapozva vizságlom a fogalmakat és lépéseket. Azért tartottam ezt fontosnak, mert kétségkívül nehéz volna filmről úgy beszélni, hogy az egyes tartalamak nem ismertettem és egyes személyek úttörú munkáit nem említettem meg.
A dolgozat második, terjedelmesebb részében a Mátrix filmmel foglalkozom. Első sorban megvizsgálom, hogy milyen szimbólumokat jelenítettek meg a rendezők. Ezeknek a szimbólumoknak a fontosságát, tartalmát vizsgálom meg a kultúrális és keresztény értékekre alpozva. Nem állt szándékomban a filmben szereplő összes szimbólumot megvizsgálni. Azokat emeltem ki, amelyek a legfontosabbaknak és jelentésben gazdagabbnak tartok.
A film nagyon gazdag a színek szimbolikájában, ezért a filmben szereplő dominás színek jelentését vizsgálom. A színek mellett a számok kiválasztása sem a véletlen eredménye, ugyanis azokban az esetekben, ahol a számok kiemelkedő szerepet kapnak, bizonyos jelentéssel bírnak. Ezeket a számokat összevetettem a Szentírás által használt számszimbolikával és nagyon sok hasonlóság található.
Ezt követően a dolgozat végén a Római Katolikus Egyház hittételeiből kiindulva megvizsáltam a filmet. Az alábbiakban bemutatom azokat a pontokat, hogy hol mutatható ki hasonlóság a Mátrix című film és a Római Katolikus Egyház hittételei között. Több féle dogmatikus témát is használ fel a különböző részek bemutatására és feldolgozására.
Siegfried Kracauer és Walter Benjamin már a filmkészítés elején meglátták a filmkészítésben azt a tendenciát, hogy a rendezők egy-egy film segítsége által tömegeket lesznek képesek mozgatni. A kiemelkedően magas számú nézettségi szint és a hatalmas bevétel, arra enged következtetni, hogy valami hasonló dolgot cselekedett és ért el Lana és Andy Wachowsky is a Mátrix filmmel.
2. Filmtörténeti premisszák
Mind a valóság állóképeit, mind a mozgóképeit a kutatóknak lépésről lépésre sikerült elérnie. A filmművészet elindulásához mindegyik kutató egy kis lépést tett hozzá. Kis lépéseknek tűnnek, amelyeket egyének tettek meg, de ha a végeredményt nézzük, akkor azt mondhatjuk, hogy ezek az emberek igen nagyot alkottak.[1]
Az első lépés ahhoz, hogy a filmtechnika élete elindulhasson, a fényképezés megalkotása volt. A fényképezés elképzelését követte a a film megalakulása. Nagy út és hosszú esztendők sokasága, míg művészetről beszélheünk.[2]
A film fontosságát és kiemelkedő szerepét már nem kell bizonytani a XXI. század emberének. A film jelenléte korunk embere életében olyan jelentőséggel bír, hogy nem válik kérdéssé annak eredete vagy kezdete. A filmművészet, a mozi vagy egyszerűen a film világa nagyon természetes és hétköznapi jelenség a városi kultúra rétegének, és egyre inkább jelen van a falusi ember számára is. Annyira megszokottá vált számunkra, hogy elmegyünk amellett, hogy elgondolkodjunk, hogy az ami nekünk ma magától értetődő, hogy van, az egykor nem volt, és nagyon sok személy uttörő lépéseinek kellett megszületnie ahhoz, hogy a kép, a film vagy a mozi megszülethessen.[3]
Amint már fentebb is említettem nagyon nehéz egy átlátható és következetes kronológiát felállítani, mert nagyon sok kutató dolgozott párhuzamosan és egymás eredményeire alapozva napról napra bővítették az elméleti és egyben gyakorlati tudást. Az alábbiakban Georges Sadoul felosztását és meglátását mutatom be, azzal kapcsolatban, hogy ő hogyan állítja nagy lépésekben időrendi sorrendbe a filmkészítés főbb mozzanatait.
Georges Sadoul a filmművészetet négy fontosabb korszakra osztja. Véleménye szerint ez a négy korszak határozza meg a filmművészet kialakulását. Az első szakasz (1932-1895) a feltalálás korszaka. Ebben az időszakban elsősorban a technikai fejlődés értendő. Ez a szakasz jelenti a filmművészet kialakulásának első lépéseit. A második szakasz (1895-1908) nem választható el az ipari fejlődéstől, mert ennek következtében egy új szintre kerül a filmalkotás. Valójában, azért meghatározó ilyen nagy mértékben ez az időszak, mert a művészet alapjait ekkoriban vetik meg. A harmadik szakaszt az első világháború végéig határolja, amelynek során kialakul a filmművészet nagyipari jellege, végül a negyedik korszak a némafilmtől egészen a hangosfilm megjelenéséig mondható.
Georges Sadoul és kortársai sok, egymástól eltérő elképzelést alkalmaztak, amelyek egyesek dominánssá váltak, míg más vélemények nem kerültek annyira előtérbe. Minden egyes elgondolást az adott korszakban újraértelmeztek, meglátásokat faragtak le és adtak hozzá az addigi elképezelésekhez. Minden meglátást és magyarázatot nagyban meghatározott a korszak ideológiai, eszmei, gazdasági és kulturális elképzelése, illetve céljai. Minden véleményalkotás egy adott szinten ezeknek a hatásoknak is a produktuma. Dolgozatomban a filmtörténet fontos személyeit és mozzanatait emelem ki, amelyek mellett nem mehetünk el, még ha a XXI. század hatásának tükrében vizsgáljuk is. Nem áll szándékomban részletes leírást adni a filmművészet kialakulásáról, csupán egy kis betekintőt azon személyek munkásságába, akikre alapozódott a filmműveszet kialakulása.[4]
Talán elsősorban ha a filmművészet kezdetére gondolunk akkor néhány fontos név kell, hogy eszünkbe jusson, mint például Louis és Auguste Lumière, Georges Méliès, Joseph Antoine Ferdinand Plateau, de nem feledkezhetünk meg a még korábbi Joseph Nicéphore Niépceről, akinek a nevéhez fűződik a világ első fennmaradt fényképe. Ezek a személyek a filmművészet megalakulásának és elindulásának első lépéseit segítették.
Joseph Niépce, Louis és Auguste Lumière felfedezéseivel lezárul a barokk művészet kora. A barokk művészetig az illúzió felkeltésére leginkább a festészet törekedett, de a fénykép, majd a filmművészet megjelenésével ezt a szerepet a film illetve a kép veszi át. [5]
Az alábbiakban néhány kiemelkedő személyiség munkáját mutatom be dióhéjban, akik a film megalakulása érdekében korszakalkotó lépéseket tettek. Ez az összefoglalás nem filmtörténet vagy kronológiai ismertetőanyag, csupán egy rövid összefoglaló, azokról a személyekről, akiket szubjektív véleményem alapján fontosnak tartok.
Talán elsőként Joseph Niépceről illik beszélni, akinek nevéhez szorosan kapcsolódik a fényképezés felfedezése is.[6] Joseph Niépce francia származású vegyész volt, aki elsősorban nem vegyészi képességeiről volt híres, hanem úgy ismeretes mint a fotográfia egyik feltalálója,[7] ugyanis az ő nevéhez fűződik a világ első fényképe.[8] 1826-ben készíti ezt a képet, amely elkészítése érdekében bitumennel bevont ónlemezt használt. Annak érdekében, hogy a kép elkészüljön nyolc órán át hagyta az ablakban a készüléket.[9]
Niépce, mint az első állókép megalkotója még üvegre vagy fémre fotografált. Az ő képeiről nem készültek negatívumok, vagyis az elkészített kép csupán egyetlen példányban maradt meg. Tizenhárom év telt el Niépce korszakalkotó munkája után, amikor 1839-ben Henry Fox Talbot sikeresen készít papírra negatívot [10]
Joseph Antoine Ferdinand Plateaut 1801-ben született és 1883-ban halt meg. Olyan belga tudós, aki maga után hagyott néhány úttörő alkotást és elképzelést. Belga tudós, akinek a neve a pszichológiában is ismeretes. Plateau fenakisztoszkópja a filmművészet első pilérének számít.[11]
Plateaunek sikerült filozófia és irodalom diplomát szerezni, majd később a jogi egyetemet is sikeresen elvégezte. Mindvégig szoros kapcsolatban állt a tudományokkal és ennek következménye volt, hogy matematika és fizika diplomát is szerzett. A tudományok szeretete abban is megmutatkozott, hogy megalkotta a szappan filmet. Ugyanakkor feltalálta a fenakisztoszkópot, amely egy egyszerű korong és egy tükör előtt képes a mozgás képetét kelteni. Átkukucskálva a réseken a labdát egyensúlyozó bohóc mozgásba lendül.[12]
Joseph Antoine Ferdinand Plateaut mondhatjuk az elsőnek, aki a mozgó kép illúzióját megteremtette. Ezt a fenakisztoszkóppal érte el, ami valójában egy bűvös korongnak mondható, olyan tárcsa amely mozgássorozatot szemléltet, így a mozgás illúzióját kelti.[13]
Plateau rajzsorozataiból olyan optikai játékok születtek, amelyek egyre szélesebb körben, nagy elismerésnek örvendtek. Ekkoriban még nem beszélünk filmről, de a Plateau által kimondott elveket és technikai megvalósításokat a filmkészítés felhasználta.[14]
1878-ban Eadward Muybridge (1830-1904)[15], akit a grafikai módszer atyának is neveznek,[16] tovább fejleszti a filmezés kialakulsához szükséges lépéseket. Ez év júniusában hajtja végre legkorábbi mozgástanulmányát. Edward Mubridge kaliforniai származású, lótenyésztő volt és az első kísérletében lovakat használt a mozgás illusztrálására.[17] A kísérletében egymás mellé állított tizenkét fényképezőgépet és fél másodperces időközönkét készített fényképet egy vágtató lóról, a mozgás hatását keltve.[18]A ló kifeszített fonalokon keresztül futott és vágtatás közben a fonalakat elszakította, megrántotta és ennek következményeként a fényképezőgép objektívzárját mozgásba hozta. A képeket ha sorrendbe tette és úgy nézte végig, akkor a mozgás különböző részeit láthatta.[19] Az általa készített mozgásfázisok fényképezésével részéről lezárulnak a kutatások és nem igazán tesz többet a mozgókép fejlesztéséért. Ennek ellenére tovább haladnak a kutatások, ugyanis Muybridge eredményeinek következtében más kutatók is lelkesedést kapnak és tovább viszik ezt a vezérfonalat. Más kutatók is használják a Muybridge által először használt fényképezői rögzítést. Étienne Jules Marey például a madarak mozgásáról készített mozgóképet,[20] vagy Ottomar Anschütz, aki ugyancsak állatok mozgását figyelte meg.[21]
Thomas Alva Edison 1847 február 11-én született Ohioban. Már fiatalon kijelentette, hogy a Menlo Parki laboratóriumában olyat szeretne alkotni, amelynek a világ jár majd csodájára. Nem tévedett. Edison laboratóriumát a sötét éjszakában világosság borította. Mai napig villanykörte és fonográf atyjának mondjuk.[22]
Edison munkatársa, W. K.Laurie Dickson képi és optikai fejlesztésekkel foglalkozott, ami nagyban segítette Edison munkáját.[23] Míg Dickson ilyen jellegű fejlesztésekkel foglalkozott Edison a kinetoszkópot használva képsorokat gyártott.[24] Ezek a képsorok valójában nem voltak még láthatóak közönség részére, csupán egy személy láthatta egy lencsén keresztül.[25] Ennek értelmében „egyszemélyes mozinak” nevezhetjük.[26]
A későbbiekben Edison igyekezett beszerezni minden olyan szükséges gépet, amelyek a fejlődést és előrehaladást szolgálták.[27] A kornak tükrében felszereltnek mondható Edison „Fekete Máriája” (Black Mary), ami egyben a világ első műterme is.[28] A laboratóriuma ezt a nevet alakjáról kapta. Egy rabszállító autó, amely Edison kísérleteinek érdekében úgy volt berendezve, hogy az építményt a sínen hordozni, forgatni lehetett annak érdekében, hogy mennyi fényre volt szükség. Laboratóriumában húsz másodperces rövid jeleneteket készített. Időben ilyen rövideket, mert a kinetoszkóp egyszerre csak ennyit tudott lejátszani. Berendezéseit kiadta bérbe. Hangfelvételeket játszodtak le, melyekért a közönségnek fejenként öt centet kellett fizetnie. A kinetoszkópot is bérbe adta, úgynevezett kinetoszkóp szalonokat nyitott, melyek ugyancsak pénzt eredményeztek neki. Bizonyos ideig Edison vállalkozásai jövedelmezőek voltak, addig amíg más feltalálók nem álltak elő a vászonra vetítés ötletével. Ettől kezdve Edison kinetoszkójainak és más berendezéseinek népszerűsége csökkent.[29]
Joseph Niépce, Thomas Alva Edison, Eadweard Muybridge, Joseph Antoine Ferdinand Plateau neve mellett említhetjük Louis és Auguste Lumière nevét, akiket talán sokkal inkább úgy ismerünk mint a Lumière fivérek. Nevüket azért mondjuk így, mert együtt alkottak korszakalkotó szerepet a filmművészet terén. Elsősorban azért fontos a nevük, mert mind a fotográfia, mind a filmalkotás terén megalkották azokat az eszközöket, amelyek segítségével a mozgó képet rögzíteni lehet, amit aztán kívetítettek.[30] 1895-ben alkották meg az új kinematográfot. Ez kétségkívűl nagy lépést jelentett a filmvilágban, mert kisebb volt mint az Edison által megalkotott szerkezet. Érdekességnek számít, hogy a fivérek által megalkotott kinematográf tizenhat képkockát alkalmazott másodpercenként. Ez a sebesség lett a nemzetközileg elfogadott filmsebesség. Több évtizeden keresztül fenmaradt ez a követelmény.[31] Feltevődhet a kérdés, hogy ezzel a felfedezéssel a Lumière testvérek megalkották volna a mozit? Amennyiben a mozi szó azt foglalja magában, hogy egy képernyőre, vászonra való kép mozgásos vetítése, amelyért a nézők fizetnek, akkor azt mondhatjuk, hogy a párizsi Grand Café indiai terme, a vetítés idejére mozivá alakult, amikor 1895-ben a Lumière fivérek rövidfilmeket mutattak be.[32] Eleinte a siker és a bevétel is egyaránt szerény volt, de nem kellett sok idő annak, hogy ez a nagyszerű hír elterjedjen és a napi húsz előadásra sorokban álljanak a nézők. A fivérek nagy sikert arattak találmányukkal és egyre szélesebb körben híresek lettek, annyira, hogy képviselőket küldtek a világ különböző tájaira.
A Lumière fivérek kutatása és felfedezése nem szorítkozott az eszközök megteremtésére, hanem nagyon sok híres rövidfilmet is forgattak, amelyek kiemelkedő szerepet kaptak, mert nagyon aktuális és érdekes témákat érintettek.[33]
Georges Méliès 1900-1901 között a világ egyik legismertebb filmrendezője, ugyanis olyan elméleti és gyakorlati alapot biztosít a filmművészetnek, amely alapvetően meghatározó a filmkészítés történetében.[34]
1861-ben született és 1938-ban halt meg. A filmművészet szinpadán Méliès kiemelkedő szerepet kap.[35] A film egyik úttörőjének is mondják, mert rövidfilmjeiben olyan kényes és aktuális témákat érintett, amelyekre világszerte felfigyeltek.[36] Olyan új szellemiséget hozott a film művészetébe, nagy tömegeket meghódítva, amely egyedivé tette őt stílusában. Házában alakított ki filmstúdiót, amelyet az első filmstúdióként tartunk számon. Mélièst mondják az első olyan filmrendezőnek, aki filmjeiben bizonyos történetet mesél el.
1898-ban egy véletlen folytán a fényképezés közben egy filmszalag beragad a kamerában és ennek következtében Méliès felfedezi a kettős exponálás trükkjét. Ugyanakkor neki tulajdonítják a „fárt” alkalmazását.[37] A fártsín kocsisín, amelyen egy fártkocsi található, aminek jelentése kamerakocsi. Méliès alkalmazta először a sínen mozgó felvevőgépet az egyenletes[38] és rázkódásmentes rögzítés érdekében.[39]
Méliès neve azért annyira fontos a filmtörténet szempontjából, mert az „Utazás a holdba” című filmjével a science fiction műfaj megteremtőjének is mondjuk. Olyan mesteri trükköket alkalmazott, amelyek a XXI. század filmtrükkjeinek alapját szolgálják.[40]
2.1. Megszólal a film
A fent elhangzottakban a képi mozgás megalapozóiról beszéltem. A képi illusztráció és a képimozgással együtt megjelent a hangosfilm is.[41] Edison az első, aki a hangrögzítésével próbálkozik. Mai szemmel amatőr próbálkozásnak mondanánk, de annak az időnek az eredményeit látva Edison fonográfja is korszakalkotónak mondható. A fonográf kifejezés a görögből származik és jelentése a hang leírása. Edison céljának tekintette, hogy olyan szerkezetet alkosson, amelynek segítségével a kép vetítéséhez hang is társulhat, tehát a mozgókép és a hang egyidejű lejátszására törekedett.[42] A hangosfilm feltalálásában nemcsak Edison vállalt kiemelkedő szerepet, hanem K. L. Dickson is arra törekedett, hogy eredményeket érjen el. Dickson egyedi ötlete volt, hogy mire Edison hazajött egyik távoli útjáról egy olyan szerkezetet alkotott, amely Edison mosolygó képének kivetítésével egyidejűleg azt mondja a megérkező Edisonnak, hogy „Jó reggelt, Edison úr! Remélem, tetszik önnek a kinetofonográf.” Dickson ezen találmánya összhangban volt a képpel, de a később megjelenő egyidejűséget nem tudták megalkotni.[43]
A hangosfilm kialakulása és kidolgozása sokkal inkább az 1926-1945 közötti éveket jellemezte, de előtte is voltak innovatív kezdeményezések. Eleinte a film megszólaltatása csak azt jelentette, hogy a rövid film lejátszása alatt élő zene, zongora vagy egyéb hangszer volt hallható. A mozgókép szinkronizálása még a ’20-as években is kihívás volt. A hangsofilm kialakításában és elterjedésében vezető szerepet játszodtak az Amerikai Egyesült Államok, Németország és a Szovjetunió. A hangosfilmek elindítására szükség volt anyagi befektetésre is, mert a hangfalak használata miatt a termeket át kellett rendezni, ettől kezdődően már felosztásban tudták a filmeket nézni. 1925-ben a Western Electric az American Telephone and Telegraph leányvállalatának lemezhangos rendszere volt az egyik első próbálkozás.[44]
Már az 1900-as évek elején Ernst Ruhmer a hang fényérzékeny szalagra való rögzítését felfedezte. Ez a kezdeményezés Németországból indult, de a francia származású Eugène Augustin Lauste Ruhmer Photographophonját tovább fejlesztette és elérte a hang és a kép egyidejű működését. Ez a próbálkozás sikeresnek mondható, de csak egyéni lejátszás céljából, mert még nem volt lehetséges a felvett anyag meghallgatása csak fülhallgatóról.[45]
A korai hangtechnika nem mondható egy tökéletes próbálkozásnak, ugyanis körmikrofonokat használtak, melynek segítségével egyszerre rögzítettek emberi hangokat, illetve a környezet által produkált minden hangot. Annak érdekében, hogy a kamerák által produkált fölösleges hangokat kiküszöböljék, a kamerákat hangszigetelt dobozba tették. [46]
Ruhmer és Lauste nyomán a magyar származású Mihály Dénes próbálkozásai is sikeresnek mondhatóak. Elsősorban Ruhmer kísérleteiből kiindulva, létrehozott egy nyolc méter hosszúságú filmet, amellyel egy időben a hangoknak a felvételét és visszajátszását is elérte. Ezt a szerkezetet elnevezte projectophonnak.[47]
A hangosfilm és a némafilm csatájában a hangosfilm került ki győztesen, ugyanis sokkal életszerűbben volt képes imitálni a való életet. Amiközben a hangosfilm sikere elkezdődött, a néma film még nagyon ismert volt. A némafilm ebben az időben Charles Spencer Chaplin által nagyon felkapott volt. Kérdésessé vált Chaplin sikere a némafilm terén, de nem hátrált meg. Továbbra is némafilmek elkötelezettje maradt, habár hangosfilmekben kapott szerepet. Ezt úgy oldotta meg, hogy süketnéma szerepet vett fel a filmekben, így a néma szerepét továbbra is igen sikeresen megőrizte.[48]
A fentiek alapján valójában nem a hangos és néma filmet kell egymással ellentétbe állítanunk. Mindkét kifejezésmód a maga módján megállta a helyét, volt mondanivalója és nagyon sok nézőt vonzott. Mind a hangos, mind a néma filmekben valami közlésre kerül, a szereplők, a történet maga valamit közölni akar. A kettő különbsége csupán abban rejlik, hogy eltérő feldolgozások és stílusok érvényesülnek. A némafilm is, ahogy a hangosfilm a saját maga értelmében a valósághoz rendelt valamit, aminek következtében „tökéletes művészetnek nevezhetjük”.[49]
2.2. Mi a film?
Az idő múlása elleni küzdelem vagy az emlékek életben tartása már az ősi egyiptomi képekben felismerhető. Az idő múlása ellen küzdöttek. Próbálták életben tartani a mulandót. Az ősi Egyiptom embere számára is a halál az idő diadalát jelentette az ember felett. Az ember idő feletti győzelme olyan pszichológiai szükséglet, amely minden kor emberében jelen van.
A XIV. századtól a kép válik egy kézzel fogható eszközzé, amely abban segíti az embereket, hogy mindig emlékezni tudjanak arra, akit ábrázol. Így emléke minél hosszabb ideig fenmaradhat. A kép szerepe jelent ugyanakkor egy védelmet a másodlagos, sprituális haláltól is. Ma a fényképezés már kevésbé jelent haszonelvű irányulást, ugyanis a fénykép és fényképezés elsődleges célja ma már nem az, hogy bizonyos személyeket ábrázoljanak, hogy feledésbe ne kerüljön létük. Ma sokkal természetesebb eszköz a kép és sokkal inkább törekszik egy ideális világ megalkotására.
A képek és szobrok megjelenésének kezdetén ezek az eszközök azt a feladatot kapták, hogy minél reálisabban legyenek képesek a látszatot megőrizni és fentartani. A művészet és festészet folyamatos fejlődésének következtében a szobrok és képek elveszítették ezt a mágikus feladatot. A kép megfestése során nagy mértékben kap szerepet a festő. Ő az, aki kiválasztja a modellt és elrendezi a hátteret és környezetet. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a festőnek ott van a keze az elkészült képen.[50] A fényképészet egy olyan egyedülálló ágazat, amely esetében hiányzik az ember, míg más művészetekben ott van. A kép elkészítése egy objektív világ kitárulkozása is egyben.[51] Nemhiába kapta a fényképezőgépet alakotó lencserendszer az objektív nevet, ugyanis a fénykép, amely a fényképezés során elkészül mentes a szubjektív befolyásoktól. Bizonyos mértékben determinista látásmód valósul meg a fényképezés során, mert kép az ember teremtő bevatkozása nélkül jön létre, a realitást produkálva. A fényképező személy szerepe ebben az esetben más szerepet kap, mint a festő személye a festészetben. Igaz, hogy ebben az esetben is mint a festészetben vagy szobrászatban a fényképező lesz az, aki elrendezi a teret, de a megalkotásból kimarad.[52]
A fénykép során a képen látható személy azonos a modellel, semmiféle hatását nem találjuk a tudatalattinak. Ettől kezdve a fénykép már nem egy másolatot készít, hogy megörökítse egy személy emlékét, hanem sokkal inkább örökít meg pillanatokat a jelenből. Nem az időt akarja bebalzsamozni, hanem tárolni pillanatokat.
A filmművészet a kép megalkotásának továbbgondolása. A film annak érdekében készült, hogy a kor embere nem elégedett meg azzal, hogy egy adott pillanatot megörökítsen, hanem sokkal inkább a mozgás felszabadítását célozza meg. Mind a fényképészet, mind a filmművészet a képzőművészetek legjelentősebb eseményének mondhatóak. Ettől az úttörő időszaktól a fényképnek és filmnek már nem tulajdonítják a realizmus nyomasztó követelményét. Sikerül megtalálni egy önálló esztétikai szintet. Ettől kezdve a film nemcsak művészetnek mondható, hanem a film mint nyelv értelmezhető.[53]
A filmvetítés során maga a film úgy tekinthető, mint nyelv, ezért a film és a néző közötti kapcsolat kifejezett szerepet kap. A filmet néző igazi tárgyi kapcsolatban van a filmmel. A film és annak egyes elemei valamilyen hatást érnek el a nézőben, ezért a film és néző között szoros kapcsolat alakul ki. Mind az egyén, mind a társadalom és kultúra része valamilyen tudást nyer, amely által bővül személyisége és értékrendszere. A film minősége és milyensége ilyen szinten erőteljesen képes hozzájárulni ehhez a változáshoz.[54]
Christian Metz kihangsúlyoz egy bizonyos hiányt az addig ismert és megszokott színházi jelenetekhez képest. Nem a film tartalmát kritizálja, hanem sokkal inkább a bemutatás módját. A hiány és jelenlét kapcsolatát boncolgatja, melynek alapján a színházat sokkal inkább a jelenlét kifejezés jellemzi, mert a színház birtokolja és élethűen, bemutatja és megmutatja a színészeket, tárgyakat és a színészek környezetét. Ezzel ellentétben a mozi a hiány kifejezéssel van kapcsolatban, ugyanis a fénysugarak azok, amelyek elősegítik a látottakat. A jelenet, a szereplők, a tárgyak, a berendezés és az egész környezet, amiben a történet játszódik mind a hiányra utalnak, mert nincsenek jelen a vetítés pillanatában, csupán a fénysugarak segítik elő ezt a hatást.[55]
Nagyon fontos különbséget tenni a film és a mozi között. Ennek a különbségtételnek a hiánya okozott nagy vitákat már akkor is, amikor a film készítőinek első nagy személyiségeit határozták meg. Kétség kívűl a két fogalomnak vannak közös pontjai de a film és mozi kifejezés más-más ismertető jegyekkel bír. Míg a Lumière fivéreket a mozi megalapítóinak tartjuk, ugynis annak idején ők voltak az elsők, akik az indiai termben, Párizsban pénzért vetítettek filmeket. Tehát moziról a Lumière testvérpár korszakalkotó ötlete óta beszélhetünk, a filmipar már Joseph Niépce óta jelen van, mint művészet. A film kiejezés egyes számban jelenik meg, míg a mozi kifejezés filmek sokaságára utal. A filmek esetében beszélhetünk egy kezdetről és egy végről, míg a mozi esetében ilyenről szó sincs.[56]
Jacques Lacan beszél a tükör stádiumról (mirror stage). Ez az elképzelése azt jelenti, hogy a gyermek valamikor 6-18 hónap között képes felismerni magát a tükörben. Addig nem képes magát azonosítani a látottakkal. Ezt a folyamatot, mint identifikációt kell értelmezni, melynek során az én funkciójának kialakulása történik. Ilyenkor átváltozás megy végbe az alanyban.[57]
Metz Lacan tükör stádiumának értelmezésére támaszkodva a mozit vagy a képernyőt úgy értelmezi, mint a tükröt. A tükörnél sokkal érzékibbnek mondja a képernyőt vagy mozit, mert ezekben az esetekben egyszerre látunk és hallunk is, így kétszeres hatásban van részünk. A tükör segít a személyiség kibontakoztatásában és formálja az egyén énjének kialakulását. Abban a folyamatban, ahogy nézzük a képernyőt mi is kamerává válunk. Ezáltal azonosítjuk magunkat, mert sokkal közelebb, egy sajátos módon tapasztaljuk és fogjuk fel a történéseket. A néző hiányzik a képernyőről, ellentétben a tükörben látottakkal, de jelen van az előadó teremben. Ennek eredményeként „én vagyok az, aki a filmet készítem”. A néző nélkül a film csupán haszontalan produktum lenne, de a kettő, az egyén, illetve a film köklcsönösen hat egymásra.[58]
Siegfried Kracauer és Walter Benjamin hasonló módon látják a filmet és annak következményeit a kultúrában. Mindkettőjük véleménye, hogy a film hatást gyakorol a nézőre, a moziban kivetíett film pedig a közönségre.[59]
Siegfried Kracauer már a filmkészítés megjelenését követően megfigyelte, hogy a filmek által a filmrendezők tömegeket képesek mozgatni. Már a ’20-as évek elején Kracauer a pszichológián keresztül elekezdte tanulmányozni, hogy hogyan működik az emberi lélek. Belelátott abba, hogy a mozgóképek üzenetei nemcsak egy-két személyt befolyásolnak, hanem tömegeket. A filmekben olyan jelenetek, motívumok, hatások vannak elrejtve, amelyek hatással vannak a tudatalattira.[60] Kracauer szerint a film részben alá van rendelve bizonyos politikai, kulturális és szociológiai hatásnak. Rejtve, nagyon sok filmnek az üzenetében és kivitelezésében megtalálunk egy politikai szándékot.[61]
Walter Benjamin a filmről azt állítja, hogy a tudatosság új királysága. A film egy tudatosan megszerkesztett valóság, melynek segítségével a tudatalattiba gondolatokat ültetnek el. Egy film tudatos megalkotása kétségkívül elrejt gondolatokat a nézőben. A film nem a véletlen műve, hanem egy tudatosan végig gondolt munka eredménye.[62]
3. A szimbólumok
Egy indián Angliába tett látogatást, ahol az egyik katedrális tetején meglátott egy bikát, egy oroszlánt és egy sast. Azzal a meggyőződéssel tért haza, hogy az angolok bálványimádók. Állatokat imádnak és nem Istent. Ez a téves megállapítás abból adódott, hogy nem állt rendelkezésére olyan tudás, amellyel képes lett volna értelmezni, a három állat szimbólikus értelmét. Ez a három állat a három evangélistát szimbolizálja: Lukácsot, Márkot és Jánost. A negyedik evangélista, Máté jelképe pedig az angyal. A három állat és az angyal a négy evangélistát szimbolizálják. Az indián ember magát az állatokat ismerte, tudta hogy néznek ki és milyen tulajdonságok jellemzik, de nem volt tudatában az állatok szimbolikus értelmével, amely elsősorban a kereszténységből ered. Ebben az esetben is a három állat, meghatározott feltételek mellett (egy templom oldalán) szimbólikus jelentéssel bírnak, de az aki nincs tudatában a szimbólikus jelentésekkel, az nem fogja megérteni másodlagos, töbletjelentésüket.[63]
Szimbolikus jelentéssel bírhat egy kép vagy nyelv, zene,[64] helyszín, év, szám[65], szobor, stb. Carl Gustav Jung tömören próbálja megfogalmazni a szimbólum kifejezés értelmét, amikor azt mondja, hogy az „olyan kifejezés, név vagy kép, amely bár a hétköznapi életben is ismerős lehet, mégis a szokásos és kézenfekvő jelentése mellett sajátos konnotációval bír.”[66]
A szimbólum kifejezés a görög sümbolon szóból ered, melynek jelentése „melléállítás” vagy „ráismerési jel”.[67] Már a kifejezés eredete is azt sugallja, hogy a hétköznapi jelentés mellett egy olyan sajátos, másodlagos jelentést társítunk, amely számunkra is „valami homályos, ismeretlen, rejtett jelentést is magába foglal.”[68] A szimbólum esetében beszélhetünk egy konkrét elemről és egy eszmei elemről. A konkrét elem a jelölő, míg az eszmei elem a jelölt. Ez egy nagyon bonyolult kapcsolat.[69]
Ha a szimbólum szóról beszélünk talán önkénytelenül, de a leginkább a képeknek tulajdonított szimbólikus értelem jut eszünkbe. Mind az ikonikus, mind a más szimbólumok jelentését meg kell magyarázni. Ezek használatának a lényege, hogy nem ugyanaz a jelentése a köznyelvben és akkor, amikor szimbólumként használjuk. Bármi megjelenhet szimbólumként, de jelentése akkor lesz nyilvánvaló, hogyha azt egy tágabb rendszerben értelmezzük. Ugyankkor szükséges, hogy az emberek egy kulturális vagy vallási közeg elemeként tekintsenek rá.[70]
Az ember a világ kezdete óta használ szimbólumokat, jelképeket és analógiákat. Ezek olyan sajátos szerepet kaptak az emberiség életében, hogy nélkülözhetetlenné vált a társadalomban való eligazodáshoz. Az ember megfigyeli környezetét, tapasztalokat szerez, amelyeket majd jelek és szimbólumok képében beiktatja társadalmának ritmusába. Megkülönböztetünk egyszerű jeleket, amelyek nem föltétlenül kultúrafüggőek. Ezeknek a jeleknek az értelmezéséhez nem szükséges semmilyen megalapozott elméleti ismeret. Ugyanakkor nagyon sok olyan bonyolult szimbólumot is ismerünk, amelyek egyes kultúrákat, társadalmakat jellemznek, míg másokat nem. Ezek értelmezése érdekében szükség van kulturális vagy vallási ismeretre és tapasztalatra. Jelek és jelképek használatával különböztette meg magát egyik nemzet a másiktól. Minden jel ilyen értelemben fontos szerepet játszik minden kulturális közeg életében.[71] Például a madarat mint szimbólumot a lélekkel társítják, de különböző vallási közegben más-más sajátos konnotációval bír. Igaz, hogy vannak hasonlóságok, de a kereszténységben a Szentlelket jelképezi, míg az egyiptomi felfogásban a madár a ba-lélek, az óind Upanisadok felfogásában a lélek-hattyúja jelenik meg. Ebből is kiderül, hogy minden egyes kultúra vagy civilizáció gondolkodásmódját jellemzi, ugyanis mindegyik esetben egy sajátos jelentést tulajdoníthatunk a képeknek.[72]
A szimbólumok felállítanak az elsődleges jelentés mögé egy olyan elképzelést, világot vagy gondolatsort, amelyeknek jelentést az adott kép tud adni. A másodlagos jelentés ismeretének következtében egy szebb és bővebb tartalommal fejez ki bizonyos elképzeléseket. Nem egy direkt közlés, hanem egy kulturális tapasztalat eredménye,[73] amely néha még számunkra is homályos vagy ismeretlen lehet.[74]
A szimbólumalkotás és azok értelmezése során a pszichológia, szemiotika, kulturális és szociális antropológia és humánteológia egyaránt érvényesül. Egy hosszú redakciós munka eredménye, amíg egy adott szimbólumból jelentéssel bíró szimbólum lesz. Nagyon sok esetben a szimbólumok létrejöttét az újrafogalmazás jellemzi. Minden esetben a szimbólumokat aktualizálni kell egy adot korszak jellegzetességeihez, mert hogyha a szimbólum nem a kultutális tapasztalaból keletkezik, akkor nehezen fog megmaradni egy tágabb kapcsolatrendszerben.[75]
Cs. Gyímesi Éva Carl Gustav Jung meglátására alapozva azt mondja, hogy az emberiség, az egyes kultúrák által használt szimbólumok ősi alapjai a hiedelmek, vallások, mítoszok.[76] Ezek a szimbólumok az öröklődés során kapcsolják össze az egyes korokat és alkotnak egy bizonyos spirituális kontinuitást a múlt és a jelen között.[77] Ezek a szimbolikus tematikai konvenciók úgy kerülnek be a nyelvhasználatunkba, hogy az emberek használják és az ismétlődés folytán lépnek működésbe.[78]
A keresztény szimbólumrendszer kollektívnek mondható, mert nagyon sok év és ember közös tapasztalatából tevődik össze. Nagyon sok tapasztalat beépülésének az eredménye. A keresztény szimbólumrendszerre jellemző, hogy egy bizonyos szabályozott rendszer szerint működik. Nagyon sok szimbólumról azt tartja a kereszténység, hogy mivel „megrendítő fenséges jeleket” (Zsolt 65, 6) ad Isten, önmagát mutatja meg ezek segítségével.[79]
3.1. Szimbolikus elemek
Szem
A Mátrixban az egyik, talán legfontosabb szimbólum, a szem. A szem fontossága kiderül a tekintetekben, nézésekben, a szemkontaktusokban és a kapcsolatokban.
A szem a felvilágosítás és intellektuális befogadás jelképe. A szem olyan befogadó szervünk melynek segítségével látjuk és érzékeljük a körülöttünk lévő világot. Ennek egyik tulajdonsága, hogy lát, látja környezetében történő folyamatokat és képeket. Ugyanakkor nem csak lát, de láttat és jelez is. Ezen tulajdonságának köszönhetően lett a fénynek jelképezője. A szem nagyon fontos szerepet kapott minden kultúrában és mitológiában.[80] A szemmel az ember nemcsak befogad, de hatást is gyakorol környezetére. A történet elején Neo nézése elsősorban befogadó szerepet tölt be. Eleinte határozatlan a nézése és a szeme a befogadás érzékszervére szorítkozik csupán. Idővel, miután Morpheus képzésein részt vesz megerősödik. Ez a határozottabb és kiegyensúlyozottabb személyiség a szemében tükröződik. A film végére a nézése és látása nem csupán befogad, hanem képes erősugarakat is kibocsátani és ezzel hatással lenni és felülkerekedni a környezetében észlelt rossznak.[81]
Egyes elképzelések alapján a szem olyan fontos érzékszerv mellyel az emberek képesek verni. A „szemmel verés” mind az emberek mind az állatok körében következményekkel jár. Különösen negatív jelentést kap a boszorkányok és öregasszonyok körében a szemmel ártani tudás képessége. Abban a részben, amikor Neo elméjébe a verekedő programokat telepíti Morpheus csapata, akkor a szemmel verés igen nagy fontosságra talál. Kiéleződik a szemnek, a tekintetnek a fontossága a harcban. A szem az, ami Neot is irányítja. Morpheus tekintete eleinte sokkal határozottabb és így képes legyőzni Neot, akinek a harcias képessége akkor stabilizálódik és javul, amikor képes a szemén, tekintetén keresztül irányítani a külvilágot. Attól a perctől kezdve Neo képes a „szemével verni”. Szemének ezen képessége még nyilvánvalóbbá válik, amikor az ügynökök ellen harcol. A harcban és verekedésben az ügynök és Neo szekontaktusa igen fontos, főként abból a szempontból, hogy ki jön ki győztesen a végén.[82]
A szem gazdag jelképes töltetét az is mutatja, hogy a szem forrása a tudásnak, a hatalomnak és a vágynak is. A szem legfontosabb szerepe, hogy kapcsolatba hozza a személyt a külvilággal, a környezetével. Neo szemének határozottsága elárulja azt is, hogy Neo már tudatában van valamilyen jellegű tudásnak. A Mátrix ismeretének áll tudatában. Morpheustól rálátást kapott a Mátrixra és arra is, hogy az egész rendszeren neki mi a szerepe. Miután megértette, hogy miben hisz Morpheus és, hogy ő mit kellene tegyen, tekintete elárulja azt, hogy valamilyen jellegű hatalma van és bizonyos vágy is leolvasható nézéséről.
A keresztény hagyományban a szentháromság egységét a sugárzó szemmel szokás ábrázolni.[83] Ugyanakkor szem ábrázolását fel lehet használni jó és rossz célokra.[84]
Hajó
A történet nagy része egy hajón játszódik. A hajó neve Nebuchadnezzar, magyarul Nebukodonozor, melynek felirata a filmben is egy rövid ideig látszik. Neo és csapata folyamatosan erre a hajóra tér vissza. Ez a hajó lesz szemtanúja boldogságnak, félelemnek és árulásnak egyaránt. A hajó nyújt menedéket a Mátrixtól és az ellenséges támadóktól.
A hajó, a bárka, ladik, csónak olyan vízi járművek, melyek a mitikus utazások vagy egy más létformába való belpés eszközei is lehetnek. Ugyanígy a filmben is egy másik létformába, a romló világtól mentes létformába lépnek át.
A hajó a méhen belüli állapot megfelelője. Ennek értelmében a hajó jelentette Morpheus csapatának a biztonságot, a védelmet. A hajóban érezték magukat védve. Több esetben is a hajó védte meg őket az ellenségtől. És mindig a hajó volt az ahova vissza akartak érni, hogy megmeneküljenek az ügynökök elől. [85]
A különböző kultúrák mitológiájában a hajó a más világba való átkelést is jelenti. A kereesztény kultúrában a hajó kifejezetten fontos szerepet kap. Noé bárkája (Ter 6, 13) például kiemelkedő fontosságú, mert ez menti meg az emberiség életét. A bárka segítségével fennamarad az állatvilág és embervilág. A keresztény hagyomány szerint a hajó az egyhz előképe. Ahogyan Noé bárkája életeket mentett, úgy menti meg az egyház az emberek életét. A hajó a filmben azért is kap kifejezett szerepet, mert megmenti a kiválasztottat. A hajó védelmezi őt az ellenségtől.[86] Az Ószövetségben a tenger szimbolizmusa összefüggésben van a végidőkkel, a végidők megpróbáltatásaival. Az Újszövetségben erre alapozva a hajó védelmező szerepe emelődik ki. Az Egyház, mint hajó a legbiztonságosabb hely, melynek kormányzója maga Isten. A hajó szimbolikus értelmének az Egyházra való vonatkoztatását először Tertullianus használja, amelyet majd Cyprianus és Origenész tovább visz. A keresztény szimbolikában egy másik értelmezése szerint az életutat szimbolizálja, amely az örök élet kikötője felé tart. [87]
Ugyanakkor olyan szimbólikus jármű melynek segítségével a halottak eljutnak a túlvilágra. A hajó, elsősorban a keresztény világban, az utazás, az életút szimbólumai. Gyakran a templomot hajóként érztelmezik. Innen kapja az templom hajója az elnevezést. Az árborca pedig Krisztus keresztje, amely a reménységet jelenti a kereszténység emberének. Ennek segítségével jut el Neo egy mélyebb megértésre, miszerint ő a kiválasztott.[88]
Nyúl
A film elején Neo a fehér nyulat kell kövesse. Talán első gondolatunk az lehet, hogy egy ugráló, gyors fehér nyulat kell követnie a célig, de a fehér nyúl szerepe más formában lesz érdekes. Miközben információkat kap a számítógépén kopogtatnak. Kinyitja az ajtót és egy megrendelőjét látja, akinek át is adja azt, amiért jött. Az egyik kísérő karján időközben meglát egy tetoválást, amely fehér nyulat ábrázol. De miért épp nyúl és miért épp fehér? Lehetett volna más állat is. A nyúl elsődleges jelentései közé tartozik, hogy a megújulást és megtermékenyülést jelképezi. Ennek a szimbólumnak használata előrevetíti azt a megújulást, amely rá vár. A „Kövesd a fehér nyulat!” jelentése lehetne, hogy „Kövesd a megújulást!”- A nyúl jelentése az újjászületéssel is kapcsolatban áll. Neo a szó szoros értelmében újjászületik. Neo története a Mátrixon kívül azzal kezdődik, hogy újjászületik.[89]
Ugyanakkor a nyúl jelképezi a mértéktelenséget és bujaságot, bőséget és pazarlást. Ezt a jelentést kapcsolatba hozhatjuk azzal az estével is, amikor Neo meglátja a fehér nyulat. Egy olyan helyre kell kövesse, ahol a szórakozásban bőség, bujaság és pazarlás jelképezi az embereket. Többek között azt a nőt is, aki ennek a szimbólumnak a viselője. [90]
A keresztény szombolikában a nyúl jelképezheti azt az embert, aki védtelen. Ez a védtelen ember pedig Jézus Krisztushoz menekül.[91] A keresztény művészet ábrázolásával kapcsolatban talán a Mátrix összefüggését tekintve, Szent Ambrus értelmezése a legfontosabb, ugyanis ő a feltámadás és újjászületés jelképeként értelmezi. Neo számára a fehér nyúl követése a feltámadást jelenti a mindennapi megszokott és talán unalmas, kihívások nélküli életéből. Neo ezt követően megtapasztalja mindazt, ami addig benne volt, de a sötét szoba nem hozta ki belőle. Abban a világban nem tudott megmutatkozni, de a találkozás a fehér nyúllal fordulatot hozott az életébe. Valahol ebben a jelentésben kapcsolódik a Húsvéthoz a nyúl jelenléte, a tojás mellett. Ugyanis a nyúl a feltámadás jelképe.
A nyúlat még kapcsolatba hozzák a nőiességgel vagy az erotikával. Ez az erotikus töltet Aphroditéhez köthető. Nem véletlen, hogy egy nő viseli ezt a szimbólumot. Az sem véletlen, hogy egy nő hívására teszi meg a lépést Neo, hogy elhagyja megszokott lakását és elmegy otthonról.[92]
Macska
A macska szimbólum nem kap túl nagy szerepet a történetben, de kétség kívűl a rendezők nem véletlenül rakták be a történetbe. A film alapján egy fekete macska láttán Neonak deja vu érzése van és ezt követően balszerencse tőr rájuk. A flm keletkezését illetően tudjuk, hogy amerikai-ausztrál film. Érdekes, hogy a fekete macsát illetően a rendezők nem az amerikai felfogást követik, hanem a keresztény elképzeléseket.[93]
Különböző kultúrákat megfigyelve láthatjuk, hogy néha egymásnak ellentétes jelentéssel bír a macsaka szerepe. Az ókori Egyiptomban a macska a szerelem, az öröm és zene védelmezője és szimbóluma. Ez a tulajdonság kevésbé mondható el a macskában szereplő filmről. Ezzel ellentétben Japánban és a keresztény kultúrában[94] a macskát baljós állatnak mondják. Nagyon sok értelmezés szerint a macska a pokol szolgálója vagy a boszorkányok, rossz indulatú öregasszonyok szolgálója is. A macska olyan élőlény, amelyik éjszaka is vadászik és ennek köszönhetően kapcsolatba hozható a démonnal vagy alvilággal. Viselkedése következtében szimbolizálja a veszekedést, haragot vagy egy váratlan vendég érkezését. A fekete macska különösképpen negatív jelentéssel bír, ugyanis ha valaki útját keresztezi, akkor az nagyon rossz következményekkel jár.[95] A történetben is a fekete macska negatív jelentéssel bír, mert miután Neo meglátja a macskát, utána egy szerencsétlen találkozás történik az ügynökökkel. Ez a találkozás nem veszekedést, hanem verekedést eredményez. A váratlan vendég érkezését is szimbolizálja a macska. Lehetett volna más állat is, de a macska, a fekete macska jelentést hordoz már önmagában és ez a jelentés néhány perccel később be is bizonyosodik. A váratlan vendágek megérkeznek. A filmben az ügynökök érkezésére nem számítottak és ők lesznek azok, a visszautat akik megakadályozzák és megnehezítik. [96]
A keresztény világban a macska jelenléte nyugtalanító és negatív szereppel bír. A fekete macska jelenléte démoni erőre, halálra, bajra utal. A keresztény hitvilág szimbólumrendszerét követték a filmrendezők, ugyanis a fekete macska baljós és szerencsétlenséget eredményező jelenléte igazolódik be. A keresztény ember számára a fekete macska negatív jelentéssel bír. Ezt az értékítéletet közvetíti a film is. A film eredetét tekintve amreikai-ausztrál, de a keresztény szimbólumrendszert követve a Mátrixban a fekete macska szerencsétlenséget, bajt jelez előre, ami később be is igazolódik.[97]
A kelta hitvilágban a macska kifejezetten a gonosz hatalmának megjelenését szimbolizálta. Mivel a macska képes sötétségben is vadászni és a sötétben a szeme világít, kapcsolatba hozta a hiedelemvilág a sötét erőkkel és a démonok jelenlétével. Ezekre a sötét erőkre, a bűn képviselőire, az ügynökökre utal a fekete macska megjelenése.
A zsidó hagyományban tisztátalannak mondták a macskákat és féltek tőlük. A fekete macskákat kifejezetten boszorkánynak mondták. Mivel nagyon sok kultúrában a fekete macska baljós állat, ezért a filmben nehéz lenne megjelenésének jelentését félreérteni.[98]
A balszerencse előjele, amelyet a film is megerősít.[99] Hasonlóan az egyes kultúrákhoz a filmben is a halált és a gonoszságot jelképezi, amely megnehezíti és akadályozza az emberek boldog életét.[100]
Ajtó
Az ajtó átmenetet jelképezi két térbeli vagy időbeli állapot között. Két dolog különbözőségére utal, amelyek nagyon sok esetben egymás ellentétjei is, mint például kinn-benn, barátságos-ellenséges, természetes-természetfeletti, élő-holt, nappal-éj, óév-újév. Az ajtón való átkelés kifejezetten jelképezi az átlépést az egyik világból a másik világba. Krisztus magát is nevezi kapunak „Aki rajtam keresztül megy be, üdvözül”(Jn 10, 9). A kapu átenged valahová vagy épp, hogy elrekeszt onnan, nem enged be.
A film elején fontos szerepet kap az ajtó. Neo lakásának ajtaja választja őt el a külvilágtól. Az ajtón belül hackerként él, aki olyan számítástechnikai szakember, aki képes hálózatok működését irányítani vagy feltörni, így olyan információkhoz jutni, amelyek egyébként nem lennének publikusak. Az ajtón kívül pedig egy teljesen más élet vár rá. Az ajtón való átlépés Neo életében is egy valóságos átlépés, ugyanis mind térben, mind személyiségében egy más állapotba lép át. Az ajtó egyik oldalán egy közismert hacker, aki igen jól végzi dolgát, míg a másik oldalán egy híres vállalat egyik tagja, munkása. A Morpheusszal való találkozás előtt az ajtóban áll. Ez az ajtó újra egy mérföld kő számára. Ez a pillanat jelenti igazán az átlépés első mozzanatát egyik világból a másik világba, kilépést a Mátrixból, átlépést a való világba. Eddig Neo lakásának ajtaja elzárta Neot a külvilágtól, elzárta őt a Mátrixon kívüli élettől. Az orákulum előtt várakozva az ajtó egyik oldalán áll még, de ahogy belép az orákulumhoz egy másik világ tárul fel előtte. Már a beszélgetés során is a kisfiúval megtapasztal egy addig nem ismert világot.[101]
3.2. Számok
A filmben nagyon sokszor találkozunk számokkal, ajtó feliratokkal, amelyek ugyancsak szimbólikus jelentéssel bírnak. A rendezők tudatos választás következménye minden egyes szám kiválasztása. Ezek a számok önmagukban jelentéssel bírnak. A számok szimbolikus értelme többnyire a Szentírás eredéménye. A jelképtárak és Szimbólumtárak elsősorban a Szentírás által használt értelmezésből indulnak ki. Az alábbiakban a 101, 5, 6, 103, számok jelentését vizsgálom.
101
A 101 bináris számjegy a számítástechnikában. A decimális számrendszerben az ötös szám az ötös számnak felel meg, de a bináris számrendszer alapján az ötös szám a 101-nek felel meg. Az informatikában az 5-ös szám a hatodik számjegy, ugyanis a számozás a 0-al indul. Neoról azt tudjuk, hogy ő a hatodik, akiről azt hiszik, hogy az igazi. Zion városát a beszéd pillanata előtt ötször rombolták le. A filmen kívül az ötös szám önmagában is jelentéssel bír, főként, ha a Szentírást vesszük figyelembe. Mózesnek öt könyve van, Krisztusnak öt sebe van, A kéznek öt ujja van. Az ötös számot követi a hatos. [102]
Neo a 101-es számú szobában lakik. Ez a szoba jelenti Neo számára a megszokott mindennapi életet. A szoba kinézetelét tekintve nem mondhatjuk rendezettnek, hanem kifejezetten sötétnek, hanyagnak és rendezetlennek. Ebben a szobában intézi életének kevésbé etikus és legális dolgait. A 101-es szám az egyes számra épül, ami a kezdetet jelenti. A 101-es számú szobában való élet Neo számára a kezdetet jelenti.[103]
6
A hatos szám elsősorban nem a látottak alapján fontos, hanem a beszéltek alapján. Morpheus abban bízik, hogy Neo lesz az igazi, ugyanis Neo már a hatodik személy, akiben bíznak, hogy a kiválasztott. Hogyha az Ószövetséget nézzük, akkor tudhatjuk, hogy az Újszövetség és Jézus megjelenése előtt a Szentírást Mózes öt könyve, a Tóra alkotta, a későbbi korok redakciós munkájának eredménye, hogy a Tóra mai Ószövetség részét képezi. Jézus idejében a Szentírás, Isten szava Mózes öt könyvét jelentette, vagyis a Teremtés (Genezis), Kivonulás (Exodus), Leviták (Leviticus) Számok könyve (Numeri) és a Második Törvénykönyv (Deuteronomium) voltak.[104]
A hatodik könyv, vagy az Ószövetség öt könyvének folytatása Jézus tanítása mondható. Ezzel is összekapcsolva azt, hogy Neo előtt volt öt másik személy, de az igazi kiválasztott vagy „személyes megváltó”, ahogy a film elején a látogató fogalmaz, az maga Neo. Teremtés szerint Isten hat nap alatt teremtette a földet. Ebben az értelemben a hatodik nap fejezte be, a hetediken megpihent. A hatodik személy ebből kifojólag jelentheti azt is, hogy Neo megjelenésével zárja be a sort és munkát. Neo az, aki beteljesíti a küldetését.[105] A teremtésben Isten mutatkozik meg, de a teremtés „utolsó mozzanatát” Jézus Krisztus teljesíti be. A teremtés Jézus Krisztus megváltásával teljesedik ki, tehát a „a teremtés egésze Krisztusban éri el célját”.[106] Az apokalipszisben a hamis és igaz próféták száma összesen hat. Ezzel a megközelítéssel az előző öt próbálkozó nyilvánul hamis prófétának, míg Neo az igazi, viszont potenciális kiválasztottak, igazak és hamisak együtt hatan voltak.[107]
303
A 303-as szám egy újabb szoba száma. A film elején Trinity ebben a szobában tartózkodik, ahol végez a két egységnyi rendőrrel. A kereszténységben a hármas a legfontosabb szakrális szám. Ez a szám jelképezi a teljeséget és az isteni rendre utal. A tökéletesség kifejezője, ugyanis a szentháromság egységének is kifejezője. Ebben a számban kétszeresen kifejezésre jut a teljesség és az isteni rend. A népmesékben is a hármas szám nagyon jellegzetes, a harmadik gyeremek a legügyesebb, a harmadik próba a legnehezebb, a király harmadik lánya a legszebb.[108] A háromszög a tökéletes harmónia kifejezője. Amennyiben a 303-as számból elvesszük a nullát 33-at kapunk. A 33-as szám több mindenre is utal. Elsősorban Jézus éveinek számára, valamint az ő halála 33 éves korában történt. A film utal bizonyos végre és bizonyos kezdetre. Valaki élete véget ér, de más formában elkezdődik. Pontosan ez történik Neoval is. A 3X11 bizonyos tökéletességet fejez ki, ami Dante Isteni színjátékának énekeiből is kiderül, mert minden terzina 3X11 szótagból áll.[109]
3.3. Színek
Zöld
Már a film elejen jelentkezik a zöld szín. A zöld szín reménykeltő, ugyanis a tavasszal a fák, az erdők, a mezők mind kizöldülnek. A filmben is Neo személye Morpheus számára a remény. Nemcsak Morpheus számára, hanem más szereplők életében is, de Morpheus az, aki akkor is remél abban, hogy Neo a kiválasztott, amikor a tények mást mondanak. A zöld a tavasz színe, a Húsvét ünnepe a tavaszhoz kapcsolódik, így a zöld szín a feltámadással hozható kapcsolatba. Tavasszal a természet feltámadása a zöld színnel jut kifejeződésre. Morpheus és csapatának a feltámadást és a remény Neo hozza el. A film elején a zöld szín ennek lesz a kifejeződése. Neo megjelenésével egy új élet kezdete válik nyilvánvalóvá. Ugyanez a szín lesz látható Neo feltámadása után is. [110]
A Római Katolikus Egyház liturgiájának alapvető színe a zöld. A zöld szín elsősorban a hétköznapok liturgiájában használatos.[111] Kifejezi az örök életet és jelképezi a liturgia központi részét a feltámadás ünneplését, hogy Jézus Krisztus gyzőzedelmeskedett a halál fölött. A későbbiekben, a film végén ez a győzelem Neo számára is megmutatkozik. Ahogy a próféták hittek abban, hogy Isten elküldi a Megváltót, olyan odaadással reménykedett Morpheus is abban, hogy Neo az igazi.[112]
Fekete
A fekete szín a film nagyon sok jelenetében megtalálható. Elsősorban a szereplők öltözködésében kap kiemelkedő szerepet.
Hogyha megfigyeljük, akkor a filmben a gonoszt, a bűnt alakító szereplők, az ügynökök végig fekete ruházatúak. A fekete a halálnak, a gyásznak és a bűnnek a jele. A történetben ők azok, akik a bűnt, a pusztítást, a halált képviselik. Megjelenésük és tetteik is sötét oldalukra utalnak. Céljuk folyamatosan az, hogy elpusztítsák a kiválasztottat. Beszédeikből kiderül, hogy nem Neo az egyetlen, akit meg akarnak ölni, hanem az előző öt személy ellen is folyamatosan folyatattak ilyen jellegű harcokat és próbálkozásokat, annak érdekében, hogy elpusztítsák a pillanatnyilag „kiválasztottnak tartott” személyt.
Érdekes, hogy a fekete színt, nemcsak azok a személyek hordják, akik Neo halálát akarják, hanem azok is, akik az ő oldalán és védelmében állnak. Ez a fekete viselet, például Morpheus és Trinity részéről is jelképezheti annak elismerését, hogy ők sem tökéletesek, halandóak és követnek el bűnöket, ők is tévednek. Ehhez hasonlóan a Lumen Gentium megkülönbözteti Jézus kiválasztottságát és bűntelenségét az Egyházzal szemben. Ezt az ellentétes állítás a tanítóhivatal is képviseli és az egyházatyák is írtak arról, hogy az Egyház a megszentelés eszköze, de bűnös emberekből tevődik össze.[113] Ennél érdekesebb talán, hogy Neo öltözete is fekete. A II. Vatikáni Zsinat, Gaudium et spes kezdetű lelkipásztori konstitúciójában azt találhatjuk, hogy Jézus Krisztus hasonló lett hozzánk, a bűnt kivéve. Ez mondható el Neoról is. Kinézetelében nem különb a többi szereplőtől, de képességeiből arra következtethetünk, hogy ő az igazi.[114]
Piros
A piros szín kifejezetten fontos szerepet kap a katolikus egyház liturgiáján belül. A liturgia színeként elsősorban Virágvasárnap, Nagypénteken, Pünkösdkor, vértanúk ünnepein, de főként Jézus Krisztus szenvedésével kapcsolatos ünnepeikekkor használatos. Ez a szín kifejezheti a szeretetet, de a filmben kevésbé kap jelentőséget ez az értelmezési lehetőség. Sokkal inkább a piros szín a vértanúság jelképe.[115]
A történetben a piros szín elsősorban Neo választásában kap szerepet. Két tabletta között kell választania. Amennyiben a kék tablettát választja nem történik semmi. Felébred az addig megszokott életében és tovább éli az életét, anélkül, hogy az igazságot megtudta volna. Amint kiderül Morpheus beszédéből, ez a könnyebbik út. A másik tabletta a piros tabletta. Amennyiben a pirosat választja ráléphet az igazság keresésének útjára, de ez az út nehezebb, és nem könnyű. Morpheus kihangsúlyozza ennek az útnak a nehézségét, ezzel kihívást állítva Neo elé, hogy akarja megtudni az igazságot a Mátrixról. Neo a piros tabletta mellett dönt. A két tablett színe nem a véletlen műve, úgyanis mindkét szín erős szimbolikus jelentéssel bír.[116]
A piros szín, amint már fentebb említettem a vértanúság jele.[117] Neo feláldozza az addigi életét az igazság javára. Áldozatot hoz az igazság szolgálatában. A piros szín a szenvedés kifejezője is. Neo választásának következménye lesz, hogy több esetben is szenvednie kell. A piros szín Krisztus és a vértanúk áldozatának színe. A liturgiában a legtöbbször a piros színt a vértanúság, az áldozatvállalás következtében megtapasztalt szenvedés kifejezésére használjuk. Hasonló szenvedésen és áldozatvállaláson megy keresztül Neo is. A piros a vér színe is. Neo életében ez a döntés szenvedéssel jár, annyira, hogy néhol ez valóságosan meg is látszik, amikor vérzik a teste.[118]
Kék
Azt gondolnánk, hogy amennyiben a piros az áldozatvállalás színe a kék negatív tartalmat hordoz magában. Ez nem így van. A kék is hasonló pozitív jelentéssel bír, mint a piros, de a történetben más célt szolgál, mint a piros. A kék szín az ég, a levegő, a víz szimbóluma. Ebben az értelemben, ha Neo a kéket választja, akkor minden ott folytatódik, ahol abbamaradt, a kék ég alatt. A kék tabletta választásával Neo leáll az igazság keresésével és az egyszerűbb életet választja. Ebben az értelemben a kék tabletta a mindennapi életet szimbolizálja. A visszatérés az addigi életbe, nem azt jelentené, hogy Neo nem tudatos. A kék tabletta választása Neo tudatos választása lett volna, az igazságkeresés bizonyos formájában. Ő még úgy döntött, hogy a piros tablettát választja, hogy megismerje a Mátrixot és tisztábban lássa az igazságot.
4. A Mátrix filmről
A Mátrix filmet 1999-ben írta és készítette Andy és Lara (Lana) Wachowsky.[119] A film hatalmas siker volt és ennek következtében, négy évvel később, megrendezték a Mátrix Újratöltve és Mátrix Forradalmak című filmeket is. Mindkét film nagy sikerrel és órási anyagi jutalommal járt.
Andy és Lana híres filmje, a Mátrix azért is annyira kiemelkedő alkotás világszerte, mert a kresztény kultúrától kezdve, egészen a Buddhizmusig, olyan elemeket használ és dolgoz fel, amelynek következtében a filmet zseniálisnak mondhatjuk. A film nem csupán egy kulturális, filozófiai vagy vallási irányvonalat követ, hanem különböző kultúrák, filozófiai irányzatok elveit és jellegzetességeit használja fel. A tündérmesék, az akciófilmek,[120] a tudomámyok, a matematika, az informatika, techonológia,[121] a különböző vallási elképzelések és hitrendszerek mind helyet kapnak a filmben.
A film főszereplői Keanu Reeves Neo szerepében, Laurence Fishburne Morpheus szerepében, Carrie-Anne Moss Trinity szerepében.[122] Mind három karaker kiemelkedő szerepet kap a filmben. Trinity az egyik kimagasló, női szereplő a Mátrixban. Morpehustól mindenki fél, mert azt tartják róla, hogy a világ legveszélyesebb személye. Neo, a főszereplő, aki kettős életet él, mint egy számítástechnikai cég alkalmazottja, viszont a otthon, éjszaka nagyon sikeres hackerként dolgozik.
Neo első döntése, hogy követi a fehér nyulat, megváltoztatja addigi kettős életét és egész élete hatalmas fordulatot vesz. Erre a fordulatra, a kiválasztottság kérdésére alapszik a film.
A film kivitelezés terén nagyon sok szimbólikus elemet tartalmaz. Dolgozatom további részében ezeket az elemeket vizsgálom. Megfigyelem, hogy milyen szimbólikus elemeket alkalmaztak a rendezők a tartalom kifejezésére. Elsősorban azokat az elemeket vizsgálom, amelyek a keresztény kultúrát és hagyományokat tekintve fontosak. A Szentírásból kiindulva a számszimbolika igen kifejező. Ez a tulajdonság elmondható a filmről is, ezért a fontosabb elemek vizsgálata után a különböző számok jelentését vizsgálom. Ezt követően a színeket is megvizsgálom, hogy különböző színek milyen jelentéseket hordoznak.
Aztán a különböző személyek szerepét és tulajdonságait vizsgálom meg és kitérek arra is, hogy esetleg különböző személyek kinek feleltethetőek meg a kereszténységet tekintve. A film nagyon gazdagon dolgoz fel különböző dogmatikai kérdéseket, mint például a bűn, a rossz jelenlétét a világban, a krisztológiát, feltámadást. Megnézve, hogy a kereszténység, elsősorban a római katolikus Egyház, ezzel kapcsolatban hogyan vélekedik, öszehasonlítom a filmben képviseltekkel.
5. A Mátrix szereplői keresztény szemüvegen keresztül
5.1. Trinity
Trinity a filmben az egyetlen női központi szereplő, aki fontos szerepet kap Neo életében is. Ő veszi fel a kapcsolatot Neoval. A film elején a Neoval történő beszélgetésből kiderül, hogy Trinity számítógépes hacker, aki már nem rabja a Mátrix rendszerének.
A filmben a férfi és női nemek tulajdonságai kissé felcsrélődnek. Míg Trinity egy határozott, kemény, harcos és kiegyensúlyozott nő, addig Neo egy félénk, határozatlan, lassú és fizikailag gyengébb ember. Trinity tulajdonságai elsősorban az akciófilmekben és a való világban is a férfiakat jellemzi. Neo kifejezetten, viselkedése és magatartása alapján, női tulajdonságokkal bír. A történet elején Trinity tulajdonságait tekintve nagyon nyugodt és kiegyensúlyozott. A rendőrkapitány két egységnyi személyzetet küld fel, annak ellenére, hogy azt mondja, hogy „Csak elbírunk egy kislánnyal!” Ahogy később kiderül nem sikerül elbírni a „kislánnyal” és az összes ember halálát veszíti a Trinityvel folytatott verekedésben.[123]
A film elején, amikor Trinity könnyen elbánik egy megduplázott rendőrcsapattal, a 303-as számú szobában tartózkodik. Ebben az esetben a hármas szám kapcsolatba hozható a Szentháromsággal is. A „Trinity” kifejezés utal a Katolikus Egyház központi misztériumára, a Szentháromságra. A Szentháromságtan azt fejezi ki, hogy hitünk szerint egy Isten van, aki három isteni személyként létezik, az Atya, a Fiú és a Szentlélek formájában. „A Szentháromság az egy Isten személyeinek, az Atyának és a Fiúnak és Szentléleknek egysége.”[124] Ez az egység áll fenn a történetben Neo és Trinity között. Ilyen értelemben a közöttük levő szoros kapcsolat ezzel a dogmatikai fejtegetéssel magyarázható, ami a hitigazságok hierarchiájában a legalapvetőbb tanításnak mondható.[125]
A Katolikus Egyház Szentháromságtanából kiindulva a három isteni személynek a film alapján Morpheus, Neo és Trinity egysége feleltethető meg. Morpheus atyáskodó és oltalmazó szerepéből kifolyólag a Szentháromságtan Atya személyére következtethetünk. Neo a történetben a kiválasztott, akit már régóta várnak, Jézus Krisztus személyével hozható kapcsolatba. Trinity szeretetét tekintve a harmadik isteni személlyel a szeretet Lelkével hozható kapcsolatba.
Érdekes fordulat, amikor a film vége felé Trinity megcsókolja Neot. Kérdésessé válik a nézőben, hogy Trinity és Neo között szerelmi kapcsolat alakult volna ki. Ezt a kapcsolatot a Szentháromságtanra tekintve az isteni személyek közötti szoros kapcsolattal magyaráznám. A csók a szeretet kifejezője. A rómaiakhoz írt levélből kiderül, hogy Isten a szeretet és ez a szeretet „a Szentlélek által áradt ki szívünkbe.” [126]
5.2. Neo
Neo vagy Thomas Anderson kétségkívűl a Mátrix film központi figurája. A főszereplő két nevet is használ. Egyik nevén a Metacortex főnöke és az ügynökök szólítják, másik nevével pedig a hacker világban ismeretes. A történetet tekintve Mr. Anderson egy konformista, alkalmazkodó ember, aki kisebb nagyobb sikerekkel próbálja élni mindennapjait és megtaláni helyét a munkahelyén. Neo a történet főhőse, akiről Morpheus azt tartja, hogy a kiválasztott.[127]
Neo mint megváltó, amint a filmből kiderül, nem az egyetlen. Trinity számára viszont az egyetlen. Trinity hasonlóképpen Morpheushoz hiszi, hogy ő a kiválasztott.
A Neo név anagrammja a One, melynek jelentése egy, egyetlen. A Mr. Anderson kifejezést Morpheus és Trinity sohasem használják. Ők mindig Neonak nevezik. Ezzel is jelezve, hogy ő az egyetlen, a kiválasztott számukra, akivel közeli kapcsolatban állnak.
Neo teljes neve Thomas Anderson. Ez már a film elején az első epizódokból kiderül. A Thomas a héberben תָּאוֹמָא azt jelenti, hogy iker, dupla vagy kettős.[128] Ez a kifejezés ilyen értelemben utal Neo kettős életére. Kettős életet él, ugyanis nappal, a hétköznapokban a Metacortex híres cég egyik alkalmazottja. Éjszaka, amikor az emberek nem látják, akkor a szobájában tevékenykedik, mint hacker. Az előbbi élete tisztességes és nem törvénybeütköző, míg az utóbbi, éjszakai, titkos álnéven folyatott munkája törvényellenes.[129] Ezt a két féle életmódot az ügynök is megfogalmazza:
„És úgy tűnik kettős életet él. Az egyik életben ön Thomas A. Anderson, egy jó nevű szoftvercég programozója. Van biztosítási száma, fizeti az adót és... segít a házinénik levinni a szemetet. A másikban komputerekben él, ahol Neo álnéven hackerként tevékenykedik, aki szinte minden elképzelhető számítógépes bűntényt elkövet.” Ebben a részben az ügynök összefoglalja azt, hogy miben áll Neo kettős élete.
A másik neve Anderson, amelyet hogyha megfordítunk akkor úgy értelmezhető az angolban, mint a Son of Man. Ez a kifejezés magyarul úgy használatos, mint az Emberfia. Ez a kifejezés az Ószövetségben Dániel próféta könyvében a hetedik fejezetben nagyon sajátos. Ebben az esetben ez a kifejezés nem messiási cím. Hénok könyvében az Emberfia az, aki harcba száll a gonoszok ellen. Az Újszövetségben Jézus logionjaiban harmadik személyben jelenik meg. Az evangéliumok úgy használják ezt a kifejezét, hogy azzal Jézus transzcendens voltát fejezzék ki. Az Emberfia kifejezés Jézus Krisztus személyének fényében nézve, az akiben az igazság megvalósul, aki szabadítást ígér az embereknek.[130] Ilyen értelemben Anderson az a személy, aki a Mátrix lakóinak elhozza a felszabadulás lehetőségét. Ő a kiválasztott és ez a név bizonyos formában ezen transzcendens voltára utal, ami a későbbiekben be is bizonyosodik.[131]
A film során Neot az Egynek, a kiválasztottnak tartják.[132] Az egyes szám a misztikus középpontra és a Létezőre utal. Az egy Istennel szokás kapcsoaltba hozni. Neo ajtójának száma 101 ez egy bizonyos kezdetre utal, ugyanakkor utal arra is, hogy Neo az egy, a kiválasztott személy.[133]
A messiás, a megváltó személye nagyon sok kultúrában megtalálható. Különböző kultúrákban, különböző formában, de megtalálható a megmenettetség utáni vágy. A megváltó, messiás személye több mint a hétköznapi embereké. Ő többet tud, ő többet tesz, ezért kapja ezt a kitüntetést. A megmentő segít, gyógyít és megadja azt, amire szükségünk van. A keresztények számára ez a megváltó Jézus Krisztus.[134] Neo személye szorosan kapcsolatba hozható Jézus Krisztus személyével. Nagyon sok értelemben hasonló szerepet tölt be Neo a Mátrixban, mint amilyen szerepet tölt be Jézus Krisztus a világban. Ilyen értelemben a film nagyon erősen képviseli a kereszténység által hirdetett krisztológiai irányultságot. Erre a későbbiekben bővebben térek ki.
5.3. Morpheus
A történet karizmatikus figurája. Az a személy, aki nagyon jól ismeri a Mátrixot, tudja mit akar és tudja miben hisz. Személyisége határozott és kitartó. A történet apai figurája, aki atyáskodó szerepet tölt be a hajón, a csapat többi tagja fölött. [135]
Morpheus kinézetét tekintve afro-amerikai. A csapat élén, mint az ellenállók vezére mutatkozik végig a filmben. Teljes mértékben bízik abban, hogy Neo az Egy, aki majd elhozza számukra a szabadságot.[136]
A Nabuchadnezzar nevezetű hajó legénységének vezetője. Nebukadnezár babiloni király volt Kr.e. 1123 és 1101 között. . Nevének jelentése „Nabu oltalmazza az örököst”. Morpheus hajója Neo életét oltalmazza. Ez a hajó ad nagyon sok alkalommal Neo és a teljes csapat számára biztonságot. Az iszini dinasztia híres királya, aki az egyik szíriai hadjárat során elfoglalta Jeruzsálemet. Több fontos személyiséget is Babilonba hurcolt. A Szentírásból ismert Dániel prófétát és Ezekiel prófétát is deportálta a fogságba.[137] A deprotálások következtében megszűnt Júda önállósága. A város elfoglalásakor pedig nemcsak a várost rombolta le, hanem annak központi helyét is a temlomot.[138]
Dániel könyve a Mátrix filmet nézve már említésre került, ugyanis ez a könyv mondtható az apokaliptika legkiemelkedőbb ószövetségi példájának. Az apokaliptika legfőbb jellegzetessége, Isten végidőbeli közbelépése, azzal a céllal, hogy népét megszabadítsa. Az apokaliptika műfaja bizonyos reményt hordoz magában, mert általában a küzdelmes idők eredménye Isten győzedelme az ellenség felett, így népének megadva a szabadságot. [139] A hajó hasonló reményeket hordoz magában. Bizonyos formában a hajóban levő személy, Neo jelenti a reményt, aki majd győzedelmeskedik az ellenség felett és megadja a szabadságot magának és másoknak is.
A Morpheus által vezetett hajón található a Mark III No. 11 felirat, mely azonosítható egy szentírási hellyel, a Mk 3, 11-el. Ez az igerész a következőket tartalmazza: „A tisztátalan lelkek pedig, amikor meglátták, leborultak előtte”. Hasonlóképpen menekült meg Morpheus és csapata a hajóban az ellenség elől és hasonlóan győzte le Neo az ügynököket.[140]
Morpheus annyira bízik abban, hogy Neo a kiválasztott, hogy képes bármirre. Hite olyan erős, hogy nem számít egyetlen akadály sem. Képes a saját élete árán is védeni őt és megrendületlen hite képes akár arra is, hogy másokat is félreállítson az útból.[141]
Morpheus neve a Morph szóval kezdődik ugyanezzel a szóval kezdődik a morphine (magyraul morfium), ami egy drogfajta. Ezt a fajta dorgot azért használják, hogy az emberi szenvedéseket megsemmisítsék és a pillanatnyi jóérzést elérjék, könnyítve így egy beteg életén. Hasonló célok vezetik Morpheust is. Azzal, hogy meg akarja találni a kiválasztottat, aki elhozza nekük a szabadságot, könnyíteni akar a maga és mások szenvedésein.
Morpheus személyiségét a Szentírás alapján két személyhez is hasonlíthatjuk. Amint már fentebb is említettem Morpheus nagyon sok apai, atyai vonást képvisel. Erre alapozva Morpheus olyan figura, aki atyáskodó és vezető szerepet tölt be a filmben. Olyan határozott és kiegyensúlyozott személyiség, aki magas szintű bölcsességet képvisel. Mindent tud a Mátrixról és azt is vakmerően hiszi, hogy lesz valaki, aki elhozza a szabadságot és az új élet lehetőségét. Nagyon szoros összhangban van Trinityvel és később hasonlóan szoros kapcsolat alakul ki Neo és közte. Morpheus ezen tulajdonságai alapján azt mondhatjuk, hogy a szentháromságos egy Isten Atya szerepét tölti be a film kontextusában. A film elején Smith ügynök próbára teszi Neot, hogy forduljon ellene. Hasonló jelenettel találkozhatunk a Máté evangéliumában is, amikor Jézust megkísérti a gonosz és különböző próbálkozások által akarja Istentől elfordítani.[142]
Morpheus személyének másik megközelítése szerint Morpheus Keresztelő szent Jánossal hozható kapcsolatba. Az alábbiakban röviden ezt az állításomat indokolnám. Morpheus előbb harcol a szabadságért, hasonlóan Keresztelő szent Jánoshoz, aki Jézus működése előtt már hirdeti Isten országát. Hitt abban, hogy aki utána jön nagyobb mint ő és ő a messiás, a megváltó. Hasonló vakmerőséggel hisz Morpheus is Neo kiválasztottságában.[143]
Máté evangéliumában János kifejezi, hogy mennyire megtisztelve érzi magát, hogy Jézus hozzá jön megkeresztelkedni. Ehhez hasonlóan Morpheus és Neo első találkozásakor Neo így köszönti Morpheust „Megtisztelő, hogy találkoztunk”, mire Morpheus: „Nem. Számomra megtiszteltetés”.[144] Trinity és Cypher beszélgetéséből is kiderül, hogy Morpheus hisz abban, hogy végre megtalálták a kiválasztottat, aki szabdulást hoz nekük.[145]
5.4. Cypher
A történetben Cypher nagyon fontos szimbólikus szereplő. Kiemelkedő szerepet kapott és erős párhuzam húzható közte és a újszövetségi „áruló” között. Cypher beszédéből folyamatosan az érződik, hogy ő nem hisz abban, amiben Morpheus. Cypher Morpheus csapatának tagja, aki eleinte hasonlóan a többiekhez teszi amit tennie kér és teljesíti Morpheus kéréseit. Cypher a film elején Neoval kapcsolatban azt mondja, hogy „Megfogjuk ölni, érted”. A többes szám első személy arra utal, hogy Neo halálában neki is része lesz. [146]
Azokon a karikatúrákon, amelyeken a gonoszt, a kísértőt, a sátán ábrázolják kecskeszakállal jelenítik meg. Cyphernek is kecskeszakálla van. Ez összefüggésbe hozható az ő áruló voltával. A film egyes részeiben Cypher kígyóbőr ruhában van. A Teremtés könyvének elején az ember megtermetését követően a kígyó az, aki sikerrel bírja rá az embert, hogy Isten parancsa, kérése ellen cselekedjenek. Egy alkalommal kifejezetten azt hangsúlyozza, amit a Máté 4-ben a Sátán ajánl Jézusnak, hogy válassza a böjttel szemben a könnyebb utat és adja fel azt, amiben hisz. A filmben Cypher is azt tanácsolja, hogy válassza a könnyebb utat és fusson („Azért vagy itt hogy megmentsd a világot? Egy jó tanács! Fuss!”).
Cypher elárulja a csapatot és főként Neot. Ennek eredménye lesz a halála is. Ebben is felfedezhető a hasonlóság, hogy Júdás halála is árulásának és ebből fakadó bűntudatának köszönhető. Az árulás előtt Júdás is és Cypher is találkozik titokban a megbízottjaival. Ez a hasonló cselekedet is arra utal, hogy párhuzamba hozható Cypher iskarióti Júdással. Cypher a találkozás alatt húst eszik és szeszes italat iszik. Ez az étekezési stílus bizonyos értelemben kapcsolatban áll a hedonizmussal. Gazdagságot, pazar életet kap az árulásátért cserébe. Júdás is pénzt, gazdagságot kapott azért, hogy elárulta Jézust (Lk 22).[147]
A Szentírást olvasva azt mondanánk, hogy iskarióti Júdás szívtelen ember volt, hogy ilyen csúnya módon képes volt elárulni Jézust és árulásával a halálát okozni. A János 12-ben olvashatjuk, hogy Júdás is szívtelen volt az emberekkel is. Cyphert hasonló tulajdonságok jellemzik, ugyanis szemrebbenés nélkül megöli Switchet és Apocot. Ebben a jelenetben nagyon jól látható egy lyuk Cypher ruházatán, a szíve körül. Azt jelképezve, mintha nem lenne szíve, mintha szívtelen ember lenne. Ez a külső megjelenítés egyérteműen azt tükrözi, amit Cypher a filmben képvisel. [148]
A bűnben az ember Isten, a Teremtő ellen fordul. Szabad döntése által Isten akarata ellen fordul és megszabja, hogy az Isten által felkínált kegyelem mennyire lépjen életébe. Megtagadja a felkínált szövetség alapsutruktúráit. Valami hasonló dolgot tesz Cypher is, amikor ellentmond annak, amiben él. Megtagadja az együtt működést, a szövetséget Morpheus és csapatával. Bűnt követ el, bűnbe esik, a szeretettel ellentétes cselekedetet hajt végre, amikor megöli társait és Neoval is végezni akar. Elárulja őket és radikálisan cselekszik a felebaráti szeretet törvénye ellen.[149]
6. Dogmatikai fejtegetések a Mátrixban
6.1. A szabadakarat
A szabadakarat az ember erkölcsi és jogi életének alapvető vonása. Isten érdemesnek tartotta az embert arra, hogy személyi méltósággal ruházza föl, így az embert képesnek tartotta arra, hogy tetteiért felelőséget vállaljon.[150] Latinul liberum arbitrium nem a Szentírásból eredő szó, hanem a sztoikusoktól származik. A kereszténységben először Tertullianusz használta ezt a kifejezést.[151]
A pelagiánus vita első tételeként az akarat szabadságát vitatja Augustinus és Pelagius. Augustinus állítása szerint Isten szuverenitását és az ember szabad akaratát egyszerre kell állítanunk. Amennyiben valaki a két állítás valamelyikével nem ért egyet, ellent mond a Szentírás által képviselt tanoknak.[152] Arról az emberről mondhatjuk el, hogy szabad, akinek cselekedeteit semmi sem korlátozza, hanem szabad elhatározással cselekszik vagy nem cselekeszik.[153] Az ember szabad akarata a bűn következtében nem semmisült meg, csupán gyengévé vált. Úgy válik igazán erőssé, ha az isteni kegyelem áthatja és megerősíti. Morpheus teljes mértékben meghadja Neo számára a lehetőséget, hogy szabad akarata szerint döntsön. Kihangsúlyozza annak nehézségét, ami rá vár, hogyha a piros tablettát választja. Bizonyos formában érződik az, hogy Morpheus miben hisz és mit remél Neotol, de ezzel nem folyásolja be és semmiképpen nem korlátozza.[154]
Augustinus a szabad akarattal kapcsolatban egy hasonlatot mond el, melyben egy mérlegen két serpenyő van. Az egyik serpenyő a rossz tulajdonságoké a másik a jó tulajdonságoké. A mérleg annak függvényében mozdul el, hogy milyen jó vagy rossz cselekedeteket tesz az illető. Az alapján, hogy a személy a jó vagy a rossz mellett dönt. Felteszi ugyanakkor a kérdést, hogy mi van akkor, ha a serpenyők nem állnak egy szintben. Augustinus szerint ugyanez van a rosszal, a bűnnel. A szabad akarat működik, de néha a helyes megítélés hiányában rossz döntéseket hoz, holott a szabad akarata továbbra is megvan. Ezzel az elképzeléssel magyarázhatjuk Cypher rossz döntését. Az ő esetében a bűn elmozdítja a serpenyőket. A rossz, az árulás, a bűn mellett dönt és ez lesz az, ami az ő mérlegét lehúzza a rossz irányába. [155] Az ember alapjában véve szabad és ennek következtében felelős azért amit tesz. Ugyanígy felelős Cypher is minden egyes tettéért, amit Neo és a többiek ellen tesz.[156]
Az akaratszabadság magára az akaratra, a vágyra vonatkozik és innen vonatkoztatjuk a szabadság fogalmát a cselekvésre is. Neo meg akarta tudni azt, hogy mi a Mátrix. Cselekvését Morpheus nem befolyásolta, megadta a szabad döntés és cselekvés lehetőségét.[157]
6.2. A feltámadás
A feltámadás kifejezés a latinban a resurrectio, a görögben az anasztaszisz kifejezéseknek felel meg. Magyar megfelelője felkelni a földről. Ilyen értelemben véve a feltámadás szó jelentését, egyértelműen használhatjuk ezt a kifejezést Neo esetében is, ugyanis ő is a földről kelt fel az új életre.[158]
Az Újszövetségi központjában a húsvéti tény áll, mely szerint Jézus Krisztus miután meghalt és gondosan eltemették, harmadnapra feltámadt. Jézus Krisztus halála jelentené a történet végét, mely szerint a gonoszság győzött a szabadság és maga Jézus fölött. Hasonlóképpen alakul ez a Mátrixban is. Az ügynököknek sikerült megölniük Neo, ugyanis a halálhoz bőségesen elég golyót lőttek a testébe.[159]
A feltámadás olyan transzcendens esemény, melynek nem volt egyetlen szemtanúja sem. Egyetlen evangélista sem ír arról, hogy ez hogyan történt. A feltámadás tényét a tanítványoknak az üres sír és a Krisztussal történő találkozások igazolják. A Krisztussal való találkozások által az emberek megbizonyosodtak arról, ami történt, de ennek megértése fölülmúlja a történelmet és ennek az eseménynek az elfogadásához hit kell. Ezen a ponton Isten beavatkozik a teremtésbe. A három isteni személy együtt tevékenykedik és nyilvánítja ki sajátosságait. A Rómaiakhoz írt levélben kifejezésre jut a Szentlélek tevékenykedése is: „... de akit a szentség Lelke szerint, a halottak közül föltámadás által Isten hatalmas Fiául rendelt.” Ezek aalpján levonható az a következtetés, hogy „Isten hatalmának megnyilványlását a Szentlélek tevékenykedése által életre keltette Jézus halott emberségét és meghívta őt az Úr dicsőséges állapotára.” Valami ehhez hasonló történik a filmben is, amikor Neo újraéled. Neo újraéledése megfeleltethető Jézus Krisztus feltámadásának. Miután biztosan meg kellett halnia, következik egy kiemelkedő fordulat, melyben igazolódik Neo igaz és kiválaszott volta. Neo feltámadása sem az ő egyedüli munkája. Az előző fejezetben Trinity személyét a Szentlélekhez hasonlítottam, aki a szeretet megtestesítője is egyben. Hasonló módon történik ez ebben a jelenetben is, amikor Trinity csókjára Neo újraéled. Úgy gondolom, hogy a film megjelenítésében használ félre értelmezhető elemeket is, de kétséget kizárva Andy éa Lara (Lana) Wachowsky Szentírást ismerő emberek, akik ismerték a feltámadás misztériumának közösségi voltát.
Jézus Krisztus feltámadásával győzelmet aratott a bűn és az abból eredő halál felett. Hasonlóképpen arat győzelmet Neo is a film végén, amiután felkel a halálból és az ügynököket megöli. Jézus Krisztus diadalmas feltámadása során saját testében támadt fel. Amiután Neo felkel a földről, felkel a halálból ugyanúgy néz ki és semmit sem változik. Tudatosan használom a „felkel” igét, ugyanis Tamás apostol azt mondja feltámadni annyit jelent mint felkelni. Hasonlóképpen mutatkozik meg Neo „feltámadása”, akkor amikor felkel a földről. A film ebben a részben teljes mértékben a kereszténység hittételére alapoz. A test végállapotának bilógiáját nincs módunkban meghatározni, de hitünket tekintve talán elég annyit tudni, hogy Jézus Krisztus tulajdon testében támadt fel. Mivel a kerszténységnek a feltámadástan az egyik sajátos és igen alapvető hittétele biztos vagyok benne, hogy Neo felkelésének sajátosságai nem véletlenül hasonlítanak Jézus Krisztus feltámadásához.[160]
Neo feltámadása után a film elején már látott zöld háttér látható. Egy néhány másodpercig Neo zöld színben látja a környezetét. A zöld szín, ahogy már fentebb hangsúlyoztam a remény és feltámadás jele. Neo személye ebben a pillanatban igazin reményt sugároz Morpheus és csapata számára. Remény abban, hogy igen ő az igazi, aki most diadalmaskodni fog a gonoszok felett. A zöld szín egyértelműen kapcsolatban áll Neo felkelésével. Jézus Krisztus feltámadása a tavasszal van kapcsolatban a tavasz színe pedig a zöld. A zöld az új életre, az új lehetőségre, az újjászületésre utal, ami egyaránt megtalálható Jézus Krisztus feltámadásánál és Neo felkelésénél is.[161]
Érdekes jelenség, amikor Neo feltámadása után képes keresztülhatolni az egyik ügynökön. Az ügynök teste nem tudta korlátozni őt mozgásában. Ez újabb hasonlósághoz enged következtetni Jézus Krisztus feltámadt testével. Miután Jézus Krisztus feltámadt többször találkozott tanítványaival. Többször is előfordult, hogy zárt ajtókon keresztűl is képes volt bemenni övéihez. Ebből arra következtethetünk, hogy Jézus „szabad mozgását nem gátolta anyag”. Ezt Neoról is elmondhatjuk, amikor semmi akadály nélkül képes áthatolni az ügynök testén.[162]
Schütz a következőket mondja a feltámadt testről: „elég erős és gazdag immár ahhoz, hogy a benne lakozó örök igének szépségét átsugározza a testbe és a maga halhatatlan erejébe és szépségébe föloldja mindazt, ami benne mulandó, esékeny, nehézkes, szégyelni való volt.” Miután Neo felkel a halálból ereje szépségéről tesz ő is tanúságot és ami addig benne mulandó, esékeny vagy szégyelni való volt feloldódik és ereje teljében képes diadalmaskodni az ügynökök felett.[163]
Keresztény katolikus hitünk szerint Jézus Krisztus harmadnapon támadt fel. A három nap 72 órát tartalmaz. Miután Neot megöli az ügynök egy másik ügynöktől azt kéri, hogy nézze meg, hogy megbizonyosodhassanak, hogy tényleg meghalt (hasonlóan Jézus kereszthalála után a katona, aki átszúrja Jézus testét). A másik ügynök mituán megnézi hangosan vonja le a következtetést, hogy Neo meghalt. Az ügynök kimondott szavai és Neo feltámadása (az amit a gép mutat, hogy a szívműködés újraindult) pontosan 72 másodperc telik el. Ez az idő kapcsolatba hozható Jézus 72 órájával, ami arra utal, hogy csak a harmadik nap támadt fel. Hasonlóképpen a hetvenkettedik másodpercben támad fel Neo is. Miközben Neo halott a háttérben egy erős sugár látható, ami kettéválasztja a padlót és a helyságet. Hasonló dolog történt Jézus halálakor is, amikor a templom függönye kettészakadt.[164]
Jézus feltámadásának első szemtanúi az asszonyok. Így alakul ez Neonál is. Igaz, hogy nemcsak Trinity van ott Neo felkelésénél, de ő a hozzá térben legközelebb álló személy. Bizonyos értelemben van egy hasonlóság a két történet között.[165]
Mindezek után állíthatjuk, hogy Andy éa Lara Wachowsky nem a véletlenre vagy improvizációra bízták Neo feltámadásának jelenetét. A halála pillanatától a film végig hasonlóan a film addigi részéhez, aprólékosan megfontolt döntések vezettek a kész remekműhöz. A filmnek Neo feltámadásával kapcsolatos jelenetei arról tanúskodnak, hogy a film rendezői alaposan megvizsgálva a keresztény dogmatika feltámadástanát, egyetlen apróságot sem bíztak a véletlenre, hanem a kereszténységre alapozva alkották meg a kiválasztott feltámadását.
6.3. Krisztológia
A történet azzal kezdődik, hogy megismejük Neot, aki éjszaka hackerként dolgozik. Amiután üzenetet kap a számítógépén bekopognak hozzá. A fiatalember, aki az egyik megrendelése után jött a következőképpen szolítja Neot: „Te vagy az én megváltóm, a személyes Jézus Krisztusom”. Bizonyos formában Neo személyiségének és a filmben kibontakoztatott szerepének az előrevetítése. Ez az állítás igazzá válik, ugyanis a film végére beigazolódik Neo messiási szerepe.
Amint már fentebb is kiderült Neo a történet főszereplője és Jézus Krisztus személye között egyértelmű hasonlóságokat vehetünk észre. A Wachowsky fivéreknek igen erős krisztológiai tudásuk kellett, hogy legyen, hogy ilyen komoly és aprólékos hasonlóságokat rejetettek el a filmben. Az alábbiakban ezeket a hasonlóságokat keresgélem és a keresztény hittételekre alapozva igazolom is.
Az ószövetségi próféták a messiást igazi, hozzák hasonló embernek hirdették. Ezt igazolja az Újszövetség is például a Filippi levélben, hogy Jézus „hasonló lett az emberekhez” (Fil 2, 7). Neo semmiben sem volt különb a többi emberhez képest. Hasonlóan öltözködött, dolgozott és viselkedett. Külső magatartásában nem látszott az, hogy ő a kiválasztott. Miután tudatosult benne, hogy ő a kiválasztott, akkor ez a tudat vezérelte abban, hogy feltámadása után legyőzze a gonoszokat. [166]
Mind a dokéták, mind a monofiziták azt képviselték, hogy Jézus nem szenvedte el azokat a szenvedéseket, amelyeket itt földi életében rászabtak. Ezt azzal indokolták, hogy, mivel Jézus Isten Fia nem szenvedhette el testével a kereszthalált és az azt megelőző összes szenvedést. Ezt a gondolkodást elítélik az efezusi zsinaton és azt adják válaszul, a Színtírásra alapozva, hogy Jézus hasonlóképpen hozzánk szenvedett (Jn 4, 7), fáradott, szomjazott, (Jn 4, 7), könnyezett, szomorkodott (Jn 11, 33). A szenvedés megélésének és érzékelésének terén Neo sem mondható különbnek. Ez különösképpen ézékelhető a Mr. Smithszel történő verekedésekkor. Neo emberhez hasonlóan fárad, vérzik és szenved a verekedések során. A legvégén hasonlóan más emberekhez a filmben a golyók sokasága halálát okozza.[167]
Jézus Krisztus egyik alapvető vonása volt, hogy nem tett különbséget férfi és nő között. Tanítványai között egyaránt voltak férfiak és nők is. Mária Magdolna, Johanna, Zsuzsanna egyaránt Jézus tanítványköréhez tartoztak. Ezek a személyek voltak azok akik bíztak benne. Bítak abban, hogy az amit addig a próféták jövendöltek valóra válik. A tanítványok közül választotta ki a Tizenkettőt, akik közvetlen szerepet kaptak Jézus földi életében. Ehhez hasonlóan Neo életében is volt egy kis társaság, akik mellette voltak és segítették őt. Trinity mint női személy jelenléte a csapatban nem jelent ellentmondást Jézus életéhez képest, ugyanis, amint már említettem voltak női személyek Jézus tanítványai közöztt.[168]
Jézus eljövetelét az Ószövetség hirdeti. Isten több prófétán keresztül tartotta a reményt az emebrekben, hogy jönni fog egy ember, hogy " igazságot szolgáltasson a nép nyomorultjainak, segítse meg a szegényeket, de tiporja el az elnyomókat" (Iz 53, 3-4). Hasonló szavakkal bíztatta az Orákulum Morpheust és csapatát is. Ezt maga Morpheus mondja Neonak, amikor a kiválasztottról és az Orákulum üzenetéről beszél, ami Morpheus életcélja is egyben. „Miután meghalt, az Orákulum megjövendölte a visszatérését. És azt, hogy ha eljön, elpusztítja a Mátrixot, véget vet a harcnak, és felszabadít minket. Ezért van az, hogy néhányunk szüntelenül keresi őt a Mátrixban egy életen át. Azért tettem, mert hiszem, hogy a keresésnek vége.”[169]
A film végén Neo egy telefonba a következőket mondja: „Tudom, hogy ott vagytok. Most már érzem. Tudom, hogy féltek. Féltek tőlünk. Féltek a változástól. Nem ismerem a jövőt. Nem azért jöttem, hogy elmondjam, hogyan fog végződni a háború. Azért jöttem, hogy elmondjam, hogyan kezdődik. Leteszem ezt a telefont, és megmutatom az embereknek, amit eltitkoltok előlük. Megmutatom nekik milyen a világ, nélkületek. A szabályok, ellenőrzés, határok, és korlátok nélküli világot. Egy olyan világot, ahol minden lehetséges.”
Jézus mennybemeneteléről az evangéliumok is írnak, valamint az Apostolok cselekdete is részletesen megemlíti. Fontos esemény a tanítványok életében, amikor feltámadása után az ő megjelenéseinek sorát azzal zárta, hogy „embersége visszavonhatatlanul belépett az isteni dicsőségbe”. Külső megjelenítésben nagyon hasonlít a film befejező mozzanata Jézus Krisztus mennybemeneteléhez. Neo utolsó szavai után felemelkedik és eltűnik az égen.[170] Az utolsó szavait Jézus tanításaiban elhangzott gondolatokhoz lehet kapcsolni. Jézus küldetését nem abban látta, hogy megmondja, hogy mi fog történni. Vannak olyan pillanatok, amikor előrelát a jövőbe (pl Mk 11, 2-10), de feladata titka nem ebben rejlik. Neo utolsó szavaiban elárulja, hogy ő nem azért jött a világba, hogy a végső dolgok kimenetelét elárulja. A mondanivalójának második felében egy tökéletes világról beszél. Ezt a világot korlátoktól mentes álapotnak mondja. Jézus Krisztus leginkább példaibeszédeiben beszélt a mennyek országáról, amelyekben Isten szeretetét és abban rejlő szabadságot hangsúlyozza.[171] C.S. Lewis a Szentírásra alapozva azt mondja a menyországról, hogy korlátok nélküli, szabályoktól mentes tökéletes isteni élet. Ezt a tökéletes világot a Szentírás menyországnak mondja, amelyhez hasonló létre hívja meg Neo is az embereket.[172]
6.4. A rossz jelenléte a világban - Unde Malum?
A rossz kérdését, annak forrását és mibenlétét nagyon rég óta kutatják. Nagyon sok vita és elmélet tölti meg történelmünket, de visszatekintve azt mondhatjuk, hogy a rossz kérdését illetően a legalapvetőbb teoriákat Szent Ágostonnak és Aquinói szent Tamásnak köszönhetjük. A rosszat két formában tapasztalhatjuk meg. Egyrészt amikor valami ürességet tapasztalunk, az isteni életet nélkülözzük. Valamint, amikor valami akadályba ütközünk. A Mátrix filmben ez a rossz, a gonosz az ügynökök személyében lépik érvénybe. Legtöbbször akadályként jelentkeznek, akadályozzák Neot küldetésének teljesítésében.
A történelem során a rossz értelmezését és létét illetően különböző megoldási kísérletek születtek. Hans urs von Balthasar a reductio in mysterium elképzelésére alapozva azt mondja, hogy a rossz késrdése visszavezethető a teremtés kérdéséhez. Fontosnak tartotta hogy a rossz kérdése nem Isten elmúlását jelenti. Istent nem kezelhetjük úgy, mint a rossz ellentettjét, tehát a theogónia (Istenek harca) kizárandó. Bizonyos szinten azt érzékelhetjük a filmben, hogy Istenek harcáról van szó. Kétség kívűl harc van a filmben, de a Neo győzelme más megvilágításba teszi a harc kifejezést. [173]
Smith ügynök egyik megjegyzése így szól a filmeben: „Az első Mátrix célja a tökéletes világ szimulálása volt, de senki nem akarta elfogadni a programot. Ezért a második Mátrix te van nyomorúsággal és szenvedéssel.” Ez a megszólalás eszünke juttatja a Teremtéstant. A Teremtés könyvének első részében azt olvashatjuk, hogy Isten megteremti a világot s azzal együtt az embert is. Egy eredteti, tökéletes és halhatatlan világot alkot. Az ember végül megszegte az Istennek tett parancsát és a bűnt választotta, így elvesztették a tökéletes szenvedés nélküli világot. Ami ennek a következménye lett az a szenvedés és fájdalom („Megsokasítom gyötrelmeidet és terhességed kínjait! Fájdalommal szüld a gyermekeket!”). A párhuzamot nem állíthatjuk fel tökéletesen a Teremtéstan és a Mátrix keletkezése között, mert a Mátrix mindkét változatát az ügynökök teremtették, de ami teljes mértékben hasonlít, hogy az emberek többsége a gonoszságot választotta.[174]
Abban az esetben, ha valaki le akarna térni a gonoszság útjáról akkor az ügynökök igyekezenek, hogy eszközeikkel féken tartsák az embereket a jótól. A kísértésre az egyik, talán legjobb példa, amikor Morpheus edzi Neot és egy szimuláció során Neo figyelmét megzavarja a piros ruhás nő. Erre Mopheus felteszi a kérdést, hogy „Figyelsz, Neo vagy a piros ruhás nőt nézed?”. Amikor Neo újra megnézi látja, hogy a piros ruhás nő valójában egy ügynök, aki Neora céloz fegyverével. A példabeszédek könyve, hasonlóan Neohoz figyelmeztet arra, hogy „szíved ne térjen útjaira, és ne tévedj ösvényeire, mert már sokakat megsebesített és elejtett, és igen erőseket is megölt.” (Péld 7, 25-26)
A kísértés a keresztények ellen a gonosz legjobb fegyvere. Az ügynökök világa ettől függetlenül nem tökéletes. Mivel nem tökéletesek, ezért nem rendelkeznek jobb képességekkel, mint a kiválasztott. Erősebbek az emebrekenél, de nem a kiválasztottnál. Ezt figyelhetjük meg az Újszövetségben is. Jézus több ördögtől megszálltottat gyógyít meg. Több személyből űzi ki az ördögöt. Az embernél ugyan erősebb a gonosz, de nem Jézusnál.[175] Ebből is kiderül, ahogy a film is igazolja hogy az ember nem golyóálló. Nem bír ki mindent, amit a gonosz elkövethet ellene, ezért kell felfegyverkeznie és készen állnia. A keresztények számára Pál apostol a Efezusi levélben a keresztény életről úgy beszél, mint a gonosszal folytatott küzdelemről és ehhez mutatja be a biztos, védőöltözetet, amit magukra kell öltsenek azok, akik a harcba indulnak:
„Végezetül pedig: erősödjetek meg az Úrban és az ő hathatós erejében. Öltsétek fel Isten fegyverzetét, hogy megállhassatok az ördög cselvetéseivel szemben. Mert nem a vér és a test ellen kell küzdenünk, hanem a fejedelemségek ellen, a hatalmasságok ellen, a sötétség világának kormányzói ellen, a gonoszságnak az ég magasságaiban lévő szellemei ellen. Vegyétek fel tehát Isten fegyverzetét, hogy ellenállhassatok a gonosz napon, s megállhassatok, mert mindent megtettetek. Úgy álljatok tehát, hogy derekatokat övezzétek fel igazsággal, s öltsétek magatokra a megigazulás vértjét [Iz 59,17]. Lábatok saruja legyen a béke evangéliumának hirdetésére való készség. Mindezekhez vegyétek a hit pajzsát, amellyel kiolthatjátok a gonosz minden tüzes nyilát. Vegyétek fel az üdvösség sisakját is, és a Lélek kardját, vagyis az Isten igéjét. Mindenkor esedezzetek a Lélekben, minden imádságban és könyörgésben, s őbenne virrasszatok teljes állhatatossággal könyörögve az összes szentért, és értem is, hogy Isten adjon nekem szavakat, amikor megnyitom ajkamat, hogy bátran hirdessem az evangélium titkát, aminek hírnöke vagyok a bilincsekben is; hadd beszéljek bátran, amint kötelességem.” (Ef 6, 10-20)
Ehhez kapcsolható Neo felkészítése a küzdelemre. Hasonlóan készülnek fel Morpheus csapatában lévők is. A harchoz szükséges ismeretet és eszközöket elsajátítják, így a gonosz nem győzi le őket. A gonoszt viszont ők nem képesek legyőzni, ez a feladat a kiválasztotté. Egyedül neki sikerül győzedelmeskedni felettük. A film végére Neoról bebizonyosodik, hogy a kiválasztott, és mint kiválasztott sikeresen elvégzi a rá bízott feladatot, győzedelmeskedik a gonoszság fölött.[176]
7. Befejezés
A film megjelenését nem lehet egy adott időponthoz kötni és nem lehet határozottan kijelenteni, hogy itt alkult ki a filmművészet. A film, a filművészet kialakulása több tíz éves munka. Mai napig kihívást jelent a filmrendezők számára, hogy hogyan lehet megformálni a filmet úgy, hogy valami újat alkossanak. A mozgófilm technikájának kialakulásához olyan felhalmozódott technikára volt szükség, amelyhez idő, tapasztalat és több kutató kellett. Emiatt nem tudott létrejönni egy rövid időn belül és nem tudjuk egy ember nevéhez kötni ennek a művészetnek az eredetét. Ezek az emberek egymás tapasztalataira és meglévő kutatásaira alapozva egyszerre több vonalon, több országból indultak el. Az Amerikai Egyesült Államokból, Franciaországból és Németországból kerültek ki a filmtechnika úttörői és leghíresebb feltalálói.
Bizonyos formában a Mátrix film is ennek a több évtizedes munkának lett a produktuma. Nagy mennyiségű tudást használtak fel a rendezők, annak érdekében, hogy egy ilyen zseniális filmet megalkossanak. Lana és Andy Wachowsky kiemelkedő teológiai tudással és ismerettel rendelkeznek, amelyet a filmben kiválóan fel is használtak.
Dolgozatomban igyekeztem megkeresni azokat az apró pontokat, amelyek összekötik a filmet a kereszténységgel, keresztény értékekkel és keresztény szimbólumokkal. A fentiek alapján azt mondhatju, hogy a film értékek és szimbólumok terén igen gazdag. Dolgozatomban igyekeztem hangsúly fektetni a szimbólumok értelmezésére elsősorban a kereszténység szempontjából, valamint azok kulturális jellegét is megvizsgáltam. A szimbólumok terén kifejezett fontosságot kap a színek és számok szimbolikája, ezek fontosságát megvizsgálva levonható az a következtetés, hogy a szám és szín szimbolikában a kereszténység, ebből kifolyólag a Szentírás igen kiemelkedő alapot nyújt.
A keresztények, főként a Római Katolikus Egyház életében kiemelkedő szerepett kapott az egyes dogmatikai tanok megvitatása és azoknak elfogadása. Dolgozatomban nem az volt a célom, hogy a Római Katolikus Egyház hittételeit ismertessem, hanem igyekeztem megtalálni azokat a pontokat, ahol egyes hittételek hasonlítanak vagy összeegyeztethetőek a Római Katolikus Egyház elfogadott hittételeivel. A filmben végig találhatóak olyan részletek és pontok, amelyek egyértelmű kapcsolatban állnak az Egyház bizonyos tanaival.
Végső soron elmondhatjuk a Mátrix filmről, hogy egy tudatosan és alaposan megformált és kivitelezett film. Nagyon sok pillanata és mozzanata kapcsolatban áll a Szentírássa és így a Római Katolikus Egyház tanaival is. A Wachowsky fivérek Mátrix című filmje az ezredforduló küszöbének zseniális és tömegeket elgondolkoztató filmje.
Bibliográfia
A Katolikus Egyház katekizmusa, Szent István Kézikönyvek 6., Szent István Társulat, Budapest, 2002.
Barsam, Richard M., Nonfiction Film, Indiana University Press, 1992.
Baudry, Jean – Louis – Metz, Christian, Apparatus Theory, in: Richard Rudhton – Gary Bettinson, What is Filmtheory, Open University Press, 2010.
Bazin, André, Mi a film?, Osiris Kiadó, Budapest, 1995.
Biedermann, Hans, Szimbólumlexikon, Corvina, Budapest, 1996.
Cranny – Francis, Anne, Technology and Touch, Palgrave Macmillan, 2013.
Cs. Gyímesi Éva, Teremtett világ, Kolozsvár, 1983.
Davenport, Alma, The History of Photography, Focal Press, 1991.
Dhanjal, Beryl, Jelek és jelképek, Ventus Libro Kiadó, 2011.
Edison, Thomas, Life of an Electrifying Man, in Biographiq, Filiquarian Publishing, 2008.
Evseev, Ivan, Dicționar de simboluri și archetipuri culturale, Editura Amarcord, Timișoara, 1994.
Gaudreault, André (szerk), American Cinema, 1890-1909: Themes and variations, The State University, Rutgers, 2009.
Geréb Zsolt, Újszövetségi tanulmányok, Patrium Kiadó, 2005.
Guillemot, Michel et al, Szimbólumok lexikona, Saxum, Budapest, 2009.
Haag, Herbert, Bibliai Lexikon, Apostoli Szentszék Könyvkiadója, Budapest, 1989.
Haas, Elizabeth et al, Projecting Politics Political Message in American Films, Routledge, 2015.
Hoppál Mihály et al, Jelképtár, Helikon Kiadó, Budapest, 2010.
Howsare, Rodney, Hans Urs von Balthasar and Protestantism, Bloomsbury T&T Clark, 2005
Jennings, Michael W., Walter Benjamin: Selected writings, Volume 2, Part 1, First Harward University Press, 2005.
Jitianu Liviu, Krisztus, Az Isten-Ember, Kolozsvári Egyetemi Kiadó, Kolozsvár, 2007.
Jung, Carl Gustav, Az ember és szimbólumai, Göncöl Kiadó, 1993.
Kampis Antal, A képzőművészetek. A zene. A színház és a film, in: A kultúra világa, Minerva Kiadó, 1960.
Kasper, Walter, Jézus a Krisztus, Vigilia Kiadó, Budapest, 1996.
Kereszty Rókus, Bevezetés az Egyház teológiájába, Chritianus OMC, Budapest, 1998, 97–98.
Kessler, Hans, Krisztológia, itt: : Szerk Theodor Schneider, A dogmatika kézikönyve 1, Vigilia Kiadó, Budapest, 1998.
Kobelski, Paul J., Levél az Efezusiaknak, Jeromos Bibliakommentár II.
Koch, Gertrude, Siegfried Kracauer: An Introduction, Princeton University Press, 2000.
Kord, Susanne – Krimmer, Elisabeth, Contemporary Holywood Masculinities, Palgrave Macmillan, 2014.
Krantz, Steven G. – Parks, Harold R., Mathematical Odyssey, Springer, New York, 2014.
Lacan, Jacques, The Mirror Stage as Formative of the Function of the I as Revealed in Psychoanalitic Experience, in Écrits: A Selection, Trans. Alan Sheridan, 2001.
Lanzoni, Rémi Fournier, French Cinema: from its Beginnings to Present, A&C Black, 2004.
Lewis, C. S., The Business of Heaven, A Harvest Book, New York, 1984.
McGrath, Alister E., Bevezetés a keresztény teológiába, Osiris Kiadó, Budapest, 1995.
Metz, Christian, The Imaginary Signifier, Indiana University Press, 1982.
Mezey Barna (szerk.), A szimbólumok üzenete, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2011.
Moltke, Johannes von – Rawson, Krisy (szerk), Siegfried Kracauer’s American Writings: essays on film and popular culture, University of California Press, 2012.
Nemeskürty István, A film kronológiája, Officina Nova, Budapest, 1995.
Nóda Mózes, Liturgika, Kolozsvári Egyetemi Kiadó, Kolozsvár, 2009.
Pozsonyi Gábor, Filmgyártás és filmtechnika, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975.
Rahner, Karl – Vorgrimler, Herbert, Teológiai Kisszótár, Szent István Társulat Az Apostoli Szentszék Könyvkiadója, Budapest, 1980.
Rassias, Themistocles M. (szerk), The Problem of Plateau, World Scientific Publishing, 1992.
Rózs Huba, Az Ószövetség Keletkezése I, Szent István Társulat, Budapest, 2002.
Schneider, Theodor – Sattler, Dorothea, Istentan, itt: (szerk) Theodor Schneider, A dogmatika kézikönyve 1, Vigilia Kiadó, Budapest, 1998.
Shephered, Rowena – Rupert, 1000 jellkép, Képzőművészeti Kiadó, 2004.
Tagliaferro, Thomas Edison, Lerner Publications Company, Mineapolis, 2003.
Thompson, Kristin, A film története, Palatinus, 2007.
Viczián János (szerk), Magyar Katolikus Lexikon, I. kötet, Szent István Társulat az Apostoli Szentszék Könyvkiadója, Budapest, 2008.
Viczián János (szerk), Magyar Katolikus Lexikon, III. kötet, Szent István Társulat az Apostoli Szentszék Könyvkiadója, Budapest, 2008.
Viczián János (szerk), Magyar Katolikus Lexikon, IX. kötet, Szent István Társulat az Apostoli Szentszék Könyvkiadója, Budapest, 2008.
Zamfir Korinna, Ószövetségi exegézis, Egyetemi Kiadó, Kolozsvár, 2008.
Internetes hivatkozások
http://www.voidspace.org.uk/cyberpunk/matrix_spirit.shtml, 2015. 05. 26.
Slavoj Zizek, The Matrix: The truth of the exaggeration, itt: http://www.lacan.com/matrix.html, 2015. 05. 25.
A Mátrix mint messiás-film, itt: http://users.atw.hu/xjt/mc5.html, 2015.06.02.
Exploring historical and religious themes and archetypal symbology, itt: http://www.matrixmythology.com/#Morpheus, 2015.06.02.
The Matrix: Meaning and Interpretations, http://thematrix101.com/matrix/meaning.php, 2015. 06. 02.
The Matrix: Movie review, http://metaphysicsinthematrix.weebly.com/fate-vs-free-will.html, 2015, 06. 02.
http://thematrix101.com/contrib/darrod_wpwyttrotb.php, 2015.05.15
http://www.behindthename.com/name/thomas, 2015. 05. 26.
http://www.matrixmythology.com/#Neo, 2015. 05. 26.
Jegyzetek
[1] Kristin Thompson, A film története, Palatinus, 2007, 39.
[2] Kampis Antal, A képzőművészetek. A zene. A színház és a film, in: A kultúra világa, Minerva Kiadó, 1960, 980.
[3] André Bazin, Mi a film?, Osiris Kiadó, Budapest, 1995, 7.
[4] Georges Sadoul, Historia del cine mundial, Siglo Veintiuno Editores, 1–2.
[5] Bazin, 25–26.
[6] Bazin, 25–26.
[7] Alma Davenport, The History of Photography, Focal Press, 1991, 6–8
[8] Nemeskürty István, A film kronológiája, Officina Nova, Budapest, 1995, 10.
[9] Davenport, 6–8.
[10] Thompson, 36.
[11] Themistocles M. Rassias (szerk.), The Problem of Plateau, World Scientific Publishing, 1992, 77.
[12] Steven G. Krantz–Harold R. Parks, Mathematical Odyssey, Springer, New York, 2014, 125.
[13] Richard M. Barsam, Nonfiction Film, Indiana University Press, 1992, 7.
[14] Thompson, 36.
[15] Nemeskürty, 10.
[16] Magyar Tudományos Ismeretterjesztö Társulat, Természet világa, 37. kötet, Budapest, 1905, 765.
[17] Kampis, 980.
[18] Thompson, 36.
[19] Kampis, 980.
[20] Thompson, 36.
[21] Nemeskürty,10.
[22] Linda Tagliaferro, Thomas Edison, Lerner Publications Company, Mineapolis, 2003, 7–9.
[23] Nemeskürty, 11.
[24] Thomas Edison, Life of an Electrifying Man, in Biographiq, Filiquarian Publishing, 2008, 24.
[25] Nemeskürty, 11.
[26] Kampis, 981.
[27] Nemeskürty, 11.
[28] Kampis Antal, 958.
[29] Thompson, 37–38.
[30] André Gaudreault (szerk), American Cinema, 1890-1909: Themes and variations, The State University, Rutgers, 2009, 6–7.
[31] Thompson, 40–41.
[32] Gaudreault, 6–7.
[33] Nemeskürty, 21.
[34] Gaudreault, 97.
[35] Rémi Fournier Lanzoni, French Cinema: from its Beginnings to Present, A&C Black, 2004, 32–38.
[36] Nemeskürty, 21.
[37] Nemeskürty, 8.
[38] Pozsonyi Gábor, Filmgyártás és filmtechnika, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975, 32.
[39] Nemeskürty, 135.
[40] Nemeskürty, 16.
[41] Kampis, 1017.
[42] Tagliaferro, 43–45.
[43] Kampis, 1017.
[44] Thompson, 219–220.
[45] Nemeskürty, 577–578.
[46] Thompson, 219–220.
[47] Nemeskürty, 578–579.
[48] Kampis, 1022–1023.
[49] Bazin, 24–28.
[50] Bazin, 16–18.
[51] Nemeskürty, 91.
[52] Bazin, 20.
[53] Bazin, 17–19.
[54] Christian Metz, The Imaginary Signifier, Indiana University Press, 1982, 3–5.
[55] Metz, 3–5.
[56] Metz, 50–51.
[57] Lacan, Jacques, The Mirror Stage as Formative of the Function of the I as Revealed in Psychoanalitic Experience, in Écrits: A Selection, Trans. Alan Sheridan, 2001, 11–7.
[58] Jean–Louis Baudry – Christian Metz, Apparatus Theory, in:Richard Rudhton–Gary Bettinson, What is Filmtheory, Open University Press, 2010, 41–44.
[59] Johannes von Moltke – Krisy Rawson (szerk), Siegfried Kracauer’s American Writings: essays on film and popular culture, University of California Press, 2012, 27–28.
[60] Gertrude Koch, Siegfried Kracauer: An introduction, Princeton University Press, 2000, 9.
[61] Moltke – Rawson, 27–28.
[62] Michael W. Jennings, Walter Benjamin: Selected writings, Volume 2, Part 1, First Harward University Press, 2005, 17.
[63] Carl Gustav Jung, Az ember és szimbólumai, Göncöl Kiadó, 1993, 17.
[64] Pál József, Szimbólumtár,
[65] Cs. Gyímesi Éva, Teremtett világ, Kolozsvár, 1983, 65.
[66] Jung, 17.
[67] Pál,
[68] Jung, 17.
[69] Pál,
[70] Pál,
[71] Mezey Barna (szerk.), A szimbólumok üzenete, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2011, 9.
[72] Pál,
[73] Ivan Evseev, Dicționar de simboluri și archetipuri culturale, Editura Amarcord, Timișoara, 1994, 6–7.
[74] Jung, 17.
[75] Pál,
[76] Cs. Gyímesi, 67.
[77] Evseev, 6.
[78] Cs. Gyímesi, 67–68.
[79] Pál,
[80] Hoppál Mihály et al, Jelképtár, Helikon Kiadó, Budapest, 2010, 278–279.
[81] Hans Biedermann, Szimbólumlexikon, Corvina, Budapest, 1996, 359–361.
[82] Hoppál, 278–279.
[83] Michel Guillemot et al, Szimbólumok lexikona, Saxum, Budapest, 2009, 535–534.
[84] Beryl Dhanjal, Jelek és jelképek, Ventus Libro Kiadó, 2011, 69–70.
[85] Hoppal, 112–113.
[86] Hoppal, 112–113.
[87] Nóda Mózes, Liturgika, Kolozsvári Egyetemi Kiadó, Kolozsvár, 2009, 237–238.
[88] Clare Gibson, Jelek és jelképek, Kinizsi Kiadó, Debrecen, 1998, 141–142.
[89] Gibson, 101.
[90] Hoppal, 220.
[91] Nóda, 291–292.
[92] Guillemot, 424–425.
[93] Hoppal, 200.
[94] Guillemot, 371–372.
[95] Hoppal, 200.
[96] Hoppal, 200.
[97] Guillemot, 371–372.
[98] Rowena, 194.
[99] Fontana, 66.
[100] Gibson, 69.
[101] Hoppal, 145–146.
[102] Hoppal, 268–270.
[103] http://matrix.wikia.com/wiki/File_talk:Room_101, 2015.05.14.
[104] Rózsa Huba, Az Ószövetség Keletkezése I, Szent István Társulat, Budapest, 2002, 3.
[105] Hoppal, 268.
[106] Jitianu Liviu, Krisztus, Az Isten-Ember, Kolozsvári Egyetemi Kiadó, Kolozsvár, 2007, 68–69.
[107] Hoppal, 268.
[108] Hoppal, 268–270.
[109]Rowena – Rupert Shephered, 1000 jellkép, Képzőművészeti Kiadó, 2004, 348–349.
[110] Hoppal, 281.
[111] Nóda, 115.
[112] Rowena, 343.
[113] Kereszty Rókus, Bevezetés az Egyház teológiájába, Chritianus OMC, Budapest, 1998, 97–98.
[114] II. Vatikáni Zsinat, Gaudium et spes kezdetű lelkipásztori konstitúció, 22).
[115] Nóda, 115
[116] http://thematrix101.com/contrib/darrod_wpwyttrotb.php, 2015.05.15
[117] Nóda, 114.
[118] Hoppal, 281–182.
[119] Elizabeth Haas et al, Projecting Politics Political Message in American Films, Routledge, 2015, 383.
[120] Susanne Kord, Elisabeth Krimmer, Contemporary Holywood Masculinities, Palgrave Macmillan, 2014, 90
[121] Anne Cranny – Francis, Technology and Touch, Palgrave Macmillan, 2013, 40–41.
[122] Kord – Krimmer, 91–93.
[123] Kord, 91–92.
[124] A Katolikus Egyház katekizmusa, Szent István Kézikönyvek 6., Szent István Társulat, Budapest, 2002, 234.
[125] KEK, 75
[126] KEK, 213.
[127] Kord, 91.
[128] Haas, 233.
[129] http://www.behindthename.com/name/thomas, 2015. 05. 26.
[130] Zamfir Korinna, Ószövetségi exegézis, Egyetemi Kiadó, Kolozsvár, 2008, 265.
[131] http://www.voidspace.org.uk/cyberpunk/matrix_spirit.shtml, 2015. 05. 26.
[132] http://thematrix101.com/matrix/meaning.php, 2015. 05. 26.
[133] http://www.voidspace.org.uk/cyberpunk/matrix_spirit.shtml, 2015. 05. 26.
[134] http://www.matrixmythology.com/#Neo, 2015. 05. 26.
[135] Kord, 89.
[136] Slavoj Zizek, The Matrix: The truth of the exaggeration, itt: http://www.lacan.com/matrix.html, 2015. 05. 25.
[137] Viczián János (szerk), Magyar Katolikus Lexikon, IX. Kötet, Szent István Társulat az Apostoli Szentszék Könyvkiadója, Budapest, 2008, 631.
[138] Zamfir, 168.
[139] Zamfir, 263.
[140] Ó- és Újszövetségi Szentírás a Neovulgáta alapján, Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat, Budapest, 2007.
[141] Kord, 94.
[142] A Mátrix mint messiás-film, itt: http://users.atw.hu/xjt/mc5.html, 2015.06.02.
[143] Exploring historical and religious themes and archetypal symbology, itt: http://www.matrixmythology.com/#Morpheus, 2015.06.02.
[144] A Mátrix mint messiás-film, itt: http://users.atw.hu/xjt/mc5.html, 2015.06.02.
[145] The Matrix: Meaning and Interpretations, http://thematrix101.com/matrix/meaning.php, 2015. 06. 02.
[146] Exploring historical and religious themes and archetypal symbology, itt: http://www.matrixmythology.com/#Morpheus, 2015.06.02.
[147] Kord, 93.
[148] Exploring historical and religious themes and archetypal symbology, itt: http://www.matrixmythology.com/#Morpheus, 2015.06.02.
[149] Karl Rahner – Herbert Vorgrimler, Teológiai Kisszótár, Szent István Társulat Az Apostoli Szentszék Könyvkiadója, Budapest, 1980, 72–73.
[150] KEK, 467–468.
[151] Geréb Zsolt, Újszövetségi tanulmányok, Patrium Kiadó, 2005, 215.
[152] Alister E. McGrath, Bevezetés a keresztény teológiába, Osiris Kiadó, Budapest, 1995, 329–330.
[153] Viczián János (szerk), Magyar Katolikus Lexikon, I. kötet, 101.
[154] The Matrix: Movie review, http://metaphysicsinthematrix.weebly.com/fate-vs-free-will.html, 2015, 06. 02.
[155] McGrath, 330.
[156] Herbert Haag, Bibliai Lexikon, Apostoli Szentszék Könyvkiadója, Budapest, 1989, 1623–1624.
[157] Viczián János (szerk), Magyar Katolikus Lexikon, I. kötet, 101.
[158] Viczián János (szerk), Magyar Katolikus Lexikon, III. kötet, 775,
[159] Rahner – Vorgrimler, 211–213.
[160] Schütz Antal, Dogmatika, Szent István Társulat az Apostoli Szent Szék kiadója, Budapest 2937, 656–662.
[161] Hoppal, 281.
[162] Schütz, 665.
[163] Schütz, 666.
[164] Rókus 33.
[165] Rókus 39.
[166] Schütz, 594.
[167] Szhütz, 597.
[168] Theodor Schneider, Dorothea Sattler, Istentan, itt: (szerk) Theodor Schneider, A dogmatika kézikönyve 1, Vigilia Kiadó, Budapest, 1998, 170.
[169] Schneider, 265–267.
[170] KEK, 191.
[171] Walter Kasper, Jézus a Krisztus, Vigilia Kiadó, Budapest, 1996, 109–110.
[172] C. S. Lewis, The Business of Heaven, A Harvest Book, New York, 1984, 149–151.
[173] Rodney Howsare, Hans Urs von Balthasar and Protestantism, Bloomsbury T&T Clark, 2005, 199.
[174] Schneider, 635–636.
[175] Hans Kessler, Krisztológia, itt: : Szerk Theodor Schneider, A dogmatika kézikönyve 1, Vigilia Kiadó, Budapest, 1998, 274.
[176] Paul J. Kobelski, Levél az Efezusiaknak, Jeromos Bibliakommentár II.
A XXI. században a film fontosságát nem kell bizonyítani, de mégis vannak olyan filmek, amelyekkel mégis megéri foglalkozni. Ezek a jól megalkotott filmek, azért válnak a filmipar sikereivé és értékeivé, mert nemcsak a képi megjelenítés kap fontos szerepet, hanem a megjelenített tartalmak mögött az értékes és sokat mondó üzenet is.
A Wachowsky fivérek 1999-ben, az ezredforduló küszöbén megalkottak egy olyan filmet, amelyben a képi megjelenítés olyan keresztény üzeneteket tartalmaz, amelyek egyedülállóvá és zseniálissá tették a filmet. Ez a film a Mátrix.
Tanulmányom első felében megkeresem azokat a személyeket és törekvéseket, amelyek elvezettek a film megalakulásáig. A filmgyártás technikájának kialakulását még ma is vitatják. Ennek egyik oka, hogy legtöbbször nem ugyanarról beszélnek. Ennek érdekében fontos elkülöníteni néhány fogalmat egymástól. Ilyen fogalmak például: filmművészet, film és mozi. Mindhárom fogalom különböző tartalmakat tartalmaz. Csak a szó mögötti tartalom ismeretében használhatjuk a fogalmakat. Ebben a részben az egyes kutatók és úttörők alkotásaira alapozva vizságlom a fogalmakat és lépéseket. Azért tartottam ezt fontosnak, mert kétségkívül nehéz volna filmről úgy beszélni, hogy az egyes tartalamak nem ismertettem és egyes személyek úttörú munkáit nem említettem meg.
A dolgozat második, terjedelmesebb részében a Mátrix filmmel foglalkozom. Első sorban megvizsgálom, hogy milyen szimbólumokat jelenítettek meg a rendezők. Ezeknek a szimbólumoknak a fontosságát, tartalmát vizsgálom meg a kultúrális és keresztény értékekre alpozva. Nem állt szándékomban a filmben szereplő összes szimbólumot megvizsgálni. Azokat emeltem ki, amelyek a legfontosabbaknak és jelentésben gazdagabbnak tartok.
A film nagyon gazdag a színek szimbolikájában, ezért a filmben szereplő dominás színek jelentését vizsgálom. A színek mellett a számok kiválasztása sem a véletlen eredménye, ugyanis azokban az esetekben, ahol a számok kiemelkedő szerepet kapnak, bizonyos jelentéssel bírnak. Ezeket a számokat összevetettem a Szentírás által használt számszimbolikával és nagyon sok hasonlóság található.
Ezt követően a dolgozat végén a Római Katolikus Egyház hittételeiből kiindulva megvizsáltam a filmet. Az alábbiakban bemutatom azokat a pontokat, hogy hol mutatható ki hasonlóság a Mátrix című film és a Római Katolikus Egyház hittételei között. Több féle dogmatikus témát is használ fel a különböző részek bemutatására és feldolgozására.
Siegfried Kracauer és Walter Benjamin már a filmkészítés elején meglátták a filmkészítésben azt a tendenciát, hogy a rendezők egy-egy film segítsége által tömegeket lesznek képesek mozgatni. A kiemelkedően magas számú nézettségi szint és a hatalmas bevétel, arra enged következtetni, hogy valami hasonló dolgot cselekedett és ért el Lana és Andy Wachowsky is a Mátrix filmmel.
2. Filmtörténeti premisszák
Mind a valóság állóképeit, mind a mozgóképeit a kutatóknak lépésről lépésre sikerült elérnie. A filmművészet elindulásához mindegyik kutató egy kis lépést tett hozzá. Kis lépéseknek tűnnek, amelyeket egyének tettek meg, de ha a végeredményt nézzük, akkor azt mondhatjuk, hogy ezek az emberek igen nagyot alkottak.[1]
Az első lépés ahhoz, hogy a filmtechnika élete elindulhasson, a fényképezés megalkotása volt. A fényképezés elképzelését követte a a film megalakulása. Nagy út és hosszú esztendők sokasága, míg művészetről beszélheünk.[2]
A film fontosságát és kiemelkedő szerepét már nem kell bizonytani a XXI. század emberének. A film jelenléte korunk embere életében olyan jelentőséggel bír, hogy nem válik kérdéssé annak eredete vagy kezdete. A filmművészet, a mozi vagy egyszerűen a film világa nagyon természetes és hétköznapi jelenség a városi kultúra rétegének, és egyre inkább jelen van a falusi ember számára is. Annyira megszokottá vált számunkra, hogy elmegyünk amellett, hogy elgondolkodjunk, hogy az ami nekünk ma magától értetődő, hogy van, az egykor nem volt, és nagyon sok személy uttörő lépéseinek kellett megszületnie ahhoz, hogy a kép, a film vagy a mozi megszülethessen.[3]
Amint már fentebb is említettem nagyon nehéz egy átlátható és következetes kronológiát felállítani, mert nagyon sok kutató dolgozott párhuzamosan és egymás eredményeire alapozva napról napra bővítették az elméleti és egyben gyakorlati tudást. Az alábbiakban Georges Sadoul felosztását és meglátását mutatom be, azzal kapcsolatban, hogy ő hogyan állítja nagy lépésekben időrendi sorrendbe a filmkészítés főbb mozzanatait.
Georges Sadoul a filmművészetet négy fontosabb korszakra osztja. Véleménye szerint ez a négy korszak határozza meg a filmművészet kialakulását. Az első szakasz (1932-1895) a feltalálás korszaka. Ebben az időszakban elsősorban a technikai fejlődés értendő. Ez a szakasz jelenti a filmművészet kialakulásának első lépéseit. A második szakasz (1895-1908) nem választható el az ipari fejlődéstől, mert ennek következtében egy új szintre kerül a filmalkotás. Valójában, azért meghatározó ilyen nagy mértékben ez az időszak, mert a művészet alapjait ekkoriban vetik meg. A harmadik szakaszt az első világháború végéig határolja, amelynek során kialakul a filmművészet nagyipari jellege, végül a negyedik korszak a némafilmtől egészen a hangosfilm megjelenéséig mondható.
Georges Sadoul és kortársai sok, egymástól eltérő elképzelést alkalmaztak, amelyek egyesek dominánssá váltak, míg más vélemények nem kerültek annyira előtérbe. Minden egyes elgondolást az adott korszakban újraértelmeztek, meglátásokat faragtak le és adtak hozzá az addigi elképezelésekhez. Minden meglátást és magyarázatot nagyban meghatározott a korszak ideológiai, eszmei, gazdasági és kulturális elképzelése, illetve céljai. Minden véleményalkotás egy adott szinten ezeknek a hatásoknak is a produktuma. Dolgozatomban a filmtörténet fontos személyeit és mozzanatait emelem ki, amelyek mellett nem mehetünk el, még ha a XXI. század hatásának tükrében vizsgáljuk is. Nem áll szándékomban részletes leírást adni a filmművészet kialakulásáról, csupán egy kis betekintőt azon személyek munkásságába, akikre alapozódott a filmműveszet kialakulása.[4]
Talán elsősorban ha a filmművészet kezdetére gondolunk akkor néhány fontos név kell, hogy eszünkbe jusson, mint például Louis és Auguste Lumière, Georges Méliès, Joseph Antoine Ferdinand Plateau, de nem feledkezhetünk meg a még korábbi Joseph Nicéphore Niépceről, akinek a nevéhez fűződik a világ első fennmaradt fényképe. Ezek a személyek a filmművészet megalakulásának és elindulásának első lépéseit segítették.
Joseph Niépce, Louis és Auguste Lumière felfedezéseivel lezárul a barokk művészet kora. A barokk művészetig az illúzió felkeltésére leginkább a festészet törekedett, de a fénykép, majd a filmművészet megjelenésével ezt a szerepet a film illetve a kép veszi át. [5]
Az alábbiakban néhány kiemelkedő személyiség munkáját mutatom be dióhéjban, akik a film megalakulása érdekében korszakalkotó lépéseket tettek. Ez az összefoglalás nem filmtörténet vagy kronológiai ismertetőanyag, csupán egy rövid összefoglaló, azokról a személyekről, akiket szubjektív véleményem alapján fontosnak tartok.
Talán elsőként Joseph Niépceről illik beszélni, akinek nevéhez szorosan kapcsolódik a fényképezés felfedezése is.[6] Joseph Niépce francia származású vegyész volt, aki elsősorban nem vegyészi képességeiről volt híres, hanem úgy ismeretes mint a fotográfia egyik feltalálója,[7] ugyanis az ő nevéhez fűződik a világ első fényképe.[8] 1826-ben készíti ezt a képet, amely elkészítése érdekében bitumennel bevont ónlemezt használt. Annak érdekében, hogy a kép elkészüljön nyolc órán át hagyta az ablakban a készüléket.[9]
Niépce, mint az első állókép megalkotója még üvegre vagy fémre fotografált. Az ő képeiről nem készültek negatívumok, vagyis az elkészített kép csupán egyetlen példányban maradt meg. Tizenhárom év telt el Niépce korszakalkotó munkája után, amikor 1839-ben Henry Fox Talbot sikeresen készít papírra negatívot [10]
Joseph Antoine Ferdinand Plateaut 1801-ben született és 1883-ban halt meg. Olyan belga tudós, aki maga után hagyott néhány úttörő alkotást és elképzelést. Belga tudós, akinek a neve a pszichológiában is ismeretes. Plateau fenakisztoszkópja a filmművészet első pilérének számít.[11]
Plateaunek sikerült filozófia és irodalom diplomát szerezni, majd később a jogi egyetemet is sikeresen elvégezte. Mindvégig szoros kapcsolatban állt a tudományokkal és ennek következménye volt, hogy matematika és fizika diplomát is szerzett. A tudományok szeretete abban is megmutatkozott, hogy megalkotta a szappan filmet. Ugyanakkor feltalálta a fenakisztoszkópot, amely egy egyszerű korong és egy tükör előtt képes a mozgás képetét kelteni. Átkukucskálva a réseken a labdát egyensúlyozó bohóc mozgásba lendül.[12]
Joseph Antoine Ferdinand Plateaut mondhatjuk az elsőnek, aki a mozgó kép illúzióját megteremtette. Ezt a fenakisztoszkóppal érte el, ami valójában egy bűvös korongnak mondható, olyan tárcsa amely mozgássorozatot szemléltet, így a mozgás illúzióját kelti.[13]
Plateau rajzsorozataiból olyan optikai játékok születtek, amelyek egyre szélesebb körben, nagy elismerésnek örvendtek. Ekkoriban még nem beszélünk filmről, de a Plateau által kimondott elveket és technikai megvalósításokat a filmkészítés felhasználta.[14]
1878-ban Eadward Muybridge (1830-1904)[15], akit a grafikai módszer atyának is neveznek,[16] tovább fejleszti a filmezés kialakulsához szükséges lépéseket. Ez év júniusában hajtja végre legkorábbi mozgástanulmányát. Edward Mubridge kaliforniai származású, lótenyésztő volt és az első kísérletében lovakat használt a mozgás illusztrálására.[17] A kísérletében egymás mellé állított tizenkét fényképezőgépet és fél másodperces időközönkét készített fényképet egy vágtató lóról, a mozgás hatását keltve.[18]A ló kifeszített fonalokon keresztül futott és vágtatás közben a fonalakat elszakította, megrántotta és ennek következményeként a fényképezőgép objektívzárját mozgásba hozta. A képeket ha sorrendbe tette és úgy nézte végig, akkor a mozgás különböző részeit láthatta.[19] Az általa készített mozgásfázisok fényképezésével részéről lezárulnak a kutatások és nem igazán tesz többet a mozgókép fejlesztéséért. Ennek ellenére tovább haladnak a kutatások, ugyanis Muybridge eredményeinek következtében más kutatók is lelkesedést kapnak és tovább viszik ezt a vezérfonalat. Más kutatók is használják a Muybridge által először használt fényképezői rögzítést. Étienne Jules Marey például a madarak mozgásáról készített mozgóképet,[20] vagy Ottomar Anschütz, aki ugyancsak állatok mozgását figyelte meg.[21]
Thomas Alva Edison 1847 február 11-én született Ohioban. Már fiatalon kijelentette, hogy a Menlo Parki laboratóriumában olyat szeretne alkotni, amelynek a világ jár majd csodájára. Nem tévedett. Edison laboratóriumát a sötét éjszakában világosság borította. Mai napig villanykörte és fonográf atyjának mondjuk.[22]
Edison munkatársa, W. K.Laurie Dickson képi és optikai fejlesztésekkel foglalkozott, ami nagyban segítette Edison munkáját.[23] Míg Dickson ilyen jellegű fejlesztésekkel foglalkozott Edison a kinetoszkópot használva képsorokat gyártott.[24] Ezek a képsorok valójában nem voltak még láthatóak közönség részére, csupán egy személy láthatta egy lencsén keresztül.[25] Ennek értelmében „egyszemélyes mozinak” nevezhetjük.[26]
A későbbiekben Edison igyekezett beszerezni minden olyan szükséges gépet, amelyek a fejlődést és előrehaladást szolgálták.[27] A kornak tükrében felszereltnek mondható Edison „Fekete Máriája” (Black Mary), ami egyben a világ első műterme is.[28] A laboratóriuma ezt a nevet alakjáról kapta. Egy rabszállító autó, amely Edison kísérleteinek érdekében úgy volt berendezve, hogy az építményt a sínen hordozni, forgatni lehetett annak érdekében, hogy mennyi fényre volt szükség. Laboratóriumában húsz másodperces rövid jeleneteket készített. Időben ilyen rövideket, mert a kinetoszkóp egyszerre csak ennyit tudott lejátszani. Berendezéseit kiadta bérbe. Hangfelvételeket játszodtak le, melyekért a közönségnek fejenként öt centet kellett fizetnie. A kinetoszkópot is bérbe adta, úgynevezett kinetoszkóp szalonokat nyitott, melyek ugyancsak pénzt eredményeztek neki. Bizonyos ideig Edison vállalkozásai jövedelmezőek voltak, addig amíg más feltalálók nem álltak elő a vászonra vetítés ötletével. Ettől kezdve Edison kinetoszkójainak és más berendezéseinek népszerűsége csökkent.[29]
Joseph Niépce, Thomas Alva Edison, Eadweard Muybridge, Joseph Antoine Ferdinand Plateau neve mellett említhetjük Louis és Auguste Lumière nevét, akiket talán sokkal inkább úgy ismerünk mint a Lumière fivérek. Nevüket azért mondjuk így, mert együtt alkottak korszakalkotó szerepet a filmművészet terén. Elsősorban azért fontos a nevük, mert mind a fotográfia, mind a filmalkotás terén megalkották azokat az eszközöket, amelyek segítségével a mozgó képet rögzíteni lehet, amit aztán kívetítettek.[30] 1895-ben alkották meg az új kinematográfot. Ez kétségkívűl nagy lépést jelentett a filmvilágban, mert kisebb volt mint az Edison által megalkotott szerkezet. Érdekességnek számít, hogy a fivérek által megalkotott kinematográf tizenhat képkockát alkalmazott másodpercenként. Ez a sebesség lett a nemzetközileg elfogadott filmsebesség. Több évtizeden keresztül fenmaradt ez a követelmény.[31] Feltevődhet a kérdés, hogy ezzel a felfedezéssel a Lumière testvérek megalkották volna a mozit? Amennyiben a mozi szó azt foglalja magában, hogy egy képernyőre, vászonra való kép mozgásos vetítése, amelyért a nézők fizetnek, akkor azt mondhatjuk, hogy a párizsi Grand Café indiai terme, a vetítés idejére mozivá alakult, amikor 1895-ben a Lumière fivérek rövidfilmeket mutattak be.[32] Eleinte a siker és a bevétel is egyaránt szerény volt, de nem kellett sok idő annak, hogy ez a nagyszerű hír elterjedjen és a napi húsz előadásra sorokban álljanak a nézők. A fivérek nagy sikert arattak találmányukkal és egyre szélesebb körben híresek lettek, annyira, hogy képviselőket küldtek a világ különböző tájaira.
A Lumière fivérek kutatása és felfedezése nem szorítkozott az eszközök megteremtésére, hanem nagyon sok híres rövidfilmet is forgattak, amelyek kiemelkedő szerepet kaptak, mert nagyon aktuális és érdekes témákat érintettek.[33]
Georges Méliès 1900-1901 között a világ egyik legismertebb filmrendezője, ugyanis olyan elméleti és gyakorlati alapot biztosít a filmművészetnek, amely alapvetően meghatározó a filmkészítés történetében.[34]
1861-ben született és 1938-ban halt meg. A filmművészet szinpadán Méliès kiemelkedő szerepet kap.[35] A film egyik úttörőjének is mondják, mert rövidfilmjeiben olyan kényes és aktuális témákat érintett, amelyekre világszerte felfigyeltek.[36] Olyan új szellemiséget hozott a film művészetébe, nagy tömegeket meghódítva, amely egyedivé tette őt stílusában. Házában alakított ki filmstúdiót, amelyet az első filmstúdióként tartunk számon. Mélièst mondják az első olyan filmrendezőnek, aki filmjeiben bizonyos történetet mesél el.
1898-ban egy véletlen folytán a fényképezés közben egy filmszalag beragad a kamerában és ennek következtében Méliès felfedezi a kettős exponálás trükkjét. Ugyanakkor neki tulajdonítják a „fárt” alkalmazását.[37] A fártsín kocsisín, amelyen egy fártkocsi található, aminek jelentése kamerakocsi. Méliès alkalmazta először a sínen mozgó felvevőgépet az egyenletes[38] és rázkódásmentes rögzítés érdekében.[39]
Méliès neve azért annyira fontos a filmtörténet szempontjából, mert az „Utazás a holdba” című filmjével a science fiction műfaj megteremtőjének is mondjuk. Olyan mesteri trükköket alkalmazott, amelyek a XXI. század filmtrükkjeinek alapját szolgálják.[40]
2.1. Megszólal a film
A fent elhangzottakban a képi mozgás megalapozóiról beszéltem. A képi illusztráció és a képimozgással együtt megjelent a hangosfilm is.[41] Edison az első, aki a hangrögzítésével próbálkozik. Mai szemmel amatőr próbálkozásnak mondanánk, de annak az időnek az eredményeit látva Edison fonográfja is korszakalkotónak mondható. A fonográf kifejezés a görögből származik és jelentése a hang leírása. Edison céljának tekintette, hogy olyan szerkezetet alkosson, amelynek segítségével a kép vetítéséhez hang is társulhat, tehát a mozgókép és a hang egyidejű lejátszására törekedett.[42] A hangosfilm feltalálásában nemcsak Edison vállalt kiemelkedő szerepet, hanem K. L. Dickson is arra törekedett, hogy eredményeket érjen el. Dickson egyedi ötlete volt, hogy mire Edison hazajött egyik távoli útjáról egy olyan szerkezetet alkotott, amely Edison mosolygó képének kivetítésével egyidejűleg azt mondja a megérkező Edisonnak, hogy „Jó reggelt, Edison úr! Remélem, tetszik önnek a kinetofonográf.” Dickson ezen találmánya összhangban volt a képpel, de a később megjelenő egyidejűséget nem tudták megalkotni.[43]
A hangosfilm kialakulása és kidolgozása sokkal inkább az 1926-1945 közötti éveket jellemezte, de előtte is voltak innovatív kezdeményezések. Eleinte a film megszólaltatása csak azt jelentette, hogy a rövid film lejátszása alatt élő zene, zongora vagy egyéb hangszer volt hallható. A mozgókép szinkronizálása még a ’20-as években is kihívás volt. A hangsofilm kialakításában és elterjedésében vezető szerepet játszodtak az Amerikai Egyesült Államok, Németország és a Szovjetunió. A hangosfilmek elindítására szükség volt anyagi befektetésre is, mert a hangfalak használata miatt a termeket át kellett rendezni, ettől kezdődően már felosztásban tudták a filmeket nézni. 1925-ben a Western Electric az American Telephone and Telegraph leányvállalatának lemezhangos rendszere volt az egyik első próbálkozás.[44]
Már az 1900-as évek elején Ernst Ruhmer a hang fényérzékeny szalagra való rögzítését felfedezte. Ez a kezdeményezés Németországból indult, de a francia származású Eugène Augustin Lauste Ruhmer Photographophonját tovább fejlesztette és elérte a hang és a kép egyidejű működését. Ez a próbálkozás sikeresnek mondható, de csak egyéni lejátszás céljából, mert még nem volt lehetséges a felvett anyag meghallgatása csak fülhallgatóról.[45]
A korai hangtechnika nem mondható egy tökéletes próbálkozásnak, ugyanis körmikrofonokat használtak, melynek segítségével egyszerre rögzítettek emberi hangokat, illetve a környezet által produkált minden hangot. Annak érdekében, hogy a kamerák által produkált fölösleges hangokat kiküszöböljék, a kamerákat hangszigetelt dobozba tették. [46]
Ruhmer és Lauste nyomán a magyar származású Mihály Dénes próbálkozásai is sikeresnek mondhatóak. Elsősorban Ruhmer kísérleteiből kiindulva, létrehozott egy nyolc méter hosszúságú filmet, amellyel egy időben a hangoknak a felvételét és visszajátszását is elérte. Ezt a szerkezetet elnevezte projectophonnak.[47]
A hangosfilm és a némafilm csatájában a hangosfilm került ki győztesen, ugyanis sokkal életszerűbben volt képes imitálni a való életet. Amiközben a hangosfilm sikere elkezdődött, a néma film még nagyon ismert volt. A némafilm ebben az időben Charles Spencer Chaplin által nagyon felkapott volt. Kérdésessé vált Chaplin sikere a némafilm terén, de nem hátrált meg. Továbbra is némafilmek elkötelezettje maradt, habár hangosfilmekben kapott szerepet. Ezt úgy oldotta meg, hogy süketnéma szerepet vett fel a filmekben, így a néma szerepét továbbra is igen sikeresen megőrizte.[48]
A fentiek alapján valójában nem a hangos és néma filmet kell egymással ellentétbe állítanunk. Mindkét kifejezésmód a maga módján megállta a helyét, volt mondanivalója és nagyon sok nézőt vonzott. Mind a hangos, mind a néma filmekben valami közlésre kerül, a szereplők, a történet maga valamit közölni akar. A kettő különbsége csupán abban rejlik, hogy eltérő feldolgozások és stílusok érvényesülnek. A némafilm is, ahogy a hangosfilm a saját maga értelmében a valósághoz rendelt valamit, aminek következtében „tökéletes művészetnek nevezhetjük”.[49]
2.2. Mi a film?
Az idő múlása elleni küzdelem vagy az emlékek életben tartása már az ősi egyiptomi képekben felismerhető. Az idő múlása ellen küzdöttek. Próbálták életben tartani a mulandót. Az ősi Egyiptom embere számára is a halál az idő diadalát jelentette az ember felett. Az ember idő feletti győzelme olyan pszichológiai szükséglet, amely minden kor emberében jelen van.
A XIV. századtól a kép válik egy kézzel fogható eszközzé, amely abban segíti az embereket, hogy mindig emlékezni tudjanak arra, akit ábrázol. Így emléke minél hosszabb ideig fenmaradhat. A kép szerepe jelent ugyanakkor egy védelmet a másodlagos, sprituális haláltól is. Ma a fényképezés már kevésbé jelent haszonelvű irányulást, ugyanis a fénykép és fényképezés elsődleges célja ma már nem az, hogy bizonyos személyeket ábrázoljanak, hogy feledésbe ne kerüljön létük. Ma sokkal természetesebb eszköz a kép és sokkal inkább törekszik egy ideális világ megalkotására.
A képek és szobrok megjelenésének kezdetén ezek az eszközök azt a feladatot kapták, hogy minél reálisabban legyenek képesek a látszatot megőrizni és fentartani. A művészet és festészet folyamatos fejlődésének következtében a szobrok és képek elveszítették ezt a mágikus feladatot. A kép megfestése során nagy mértékben kap szerepet a festő. Ő az, aki kiválasztja a modellt és elrendezi a hátteret és környezetet. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a festőnek ott van a keze az elkészült képen.[50] A fényképészet egy olyan egyedülálló ágazat, amely esetében hiányzik az ember, míg más művészetekben ott van. A kép elkészítése egy objektív világ kitárulkozása is egyben.[51] Nemhiába kapta a fényképezőgépet alakotó lencserendszer az objektív nevet, ugyanis a fénykép, amely a fényképezés során elkészül mentes a szubjektív befolyásoktól. Bizonyos mértékben determinista látásmód valósul meg a fényképezés során, mert kép az ember teremtő bevatkozása nélkül jön létre, a realitást produkálva. A fényképező személy szerepe ebben az esetben más szerepet kap, mint a festő személye a festészetben. Igaz, hogy ebben az esetben is mint a festészetben vagy szobrászatban a fényképező lesz az, aki elrendezi a teret, de a megalkotásból kimarad.[52]
A fénykép során a képen látható személy azonos a modellel, semmiféle hatását nem találjuk a tudatalattinak. Ettől kezdve a fénykép már nem egy másolatot készít, hogy megörökítse egy személy emlékét, hanem sokkal inkább örökít meg pillanatokat a jelenből. Nem az időt akarja bebalzsamozni, hanem tárolni pillanatokat.
A filmművészet a kép megalkotásának továbbgondolása. A film annak érdekében készült, hogy a kor embere nem elégedett meg azzal, hogy egy adott pillanatot megörökítsen, hanem sokkal inkább a mozgás felszabadítását célozza meg. Mind a fényképészet, mind a filmművészet a képzőművészetek legjelentősebb eseményének mondhatóak. Ettől az úttörő időszaktól a fényképnek és filmnek már nem tulajdonítják a realizmus nyomasztó követelményét. Sikerül megtalálni egy önálló esztétikai szintet. Ettől kezdve a film nemcsak művészetnek mondható, hanem a film mint nyelv értelmezhető.[53]
A filmvetítés során maga a film úgy tekinthető, mint nyelv, ezért a film és a néző közötti kapcsolat kifejezett szerepet kap. A filmet néző igazi tárgyi kapcsolatban van a filmmel. A film és annak egyes elemei valamilyen hatást érnek el a nézőben, ezért a film és néző között szoros kapcsolat alakul ki. Mind az egyén, mind a társadalom és kultúra része valamilyen tudást nyer, amely által bővül személyisége és értékrendszere. A film minősége és milyensége ilyen szinten erőteljesen képes hozzájárulni ehhez a változáshoz.[54]
Christian Metz kihangsúlyoz egy bizonyos hiányt az addig ismert és megszokott színházi jelenetekhez képest. Nem a film tartalmát kritizálja, hanem sokkal inkább a bemutatás módját. A hiány és jelenlét kapcsolatát boncolgatja, melynek alapján a színházat sokkal inkább a jelenlét kifejezés jellemzi, mert a színház birtokolja és élethűen, bemutatja és megmutatja a színészeket, tárgyakat és a színészek környezetét. Ezzel ellentétben a mozi a hiány kifejezéssel van kapcsolatban, ugyanis a fénysugarak azok, amelyek elősegítik a látottakat. A jelenet, a szereplők, a tárgyak, a berendezés és az egész környezet, amiben a történet játszódik mind a hiányra utalnak, mert nincsenek jelen a vetítés pillanatában, csupán a fénysugarak segítik elő ezt a hatást.[55]
Nagyon fontos különbséget tenni a film és a mozi között. Ennek a különbségtételnek a hiánya okozott nagy vitákat már akkor is, amikor a film készítőinek első nagy személyiségeit határozták meg. Kétség kívűl a két fogalomnak vannak közös pontjai de a film és mozi kifejezés más-más ismertető jegyekkel bír. Míg a Lumière fivéreket a mozi megalapítóinak tartjuk, ugynis annak idején ők voltak az elsők, akik az indiai termben, Párizsban pénzért vetítettek filmeket. Tehát moziról a Lumière testvérpár korszakalkotó ötlete óta beszélhetünk, a filmipar már Joseph Niépce óta jelen van, mint művészet. A film kiejezés egyes számban jelenik meg, míg a mozi kifejezés filmek sokaságára utal. A filmek esetében beszélhetünk egy kezdetről és egy végről, míg a mozi esetében ilyenről szó sincs.[56]
Jacques Lacan beszél a tükör stádiumról (mirror stage). Ez az elképzelése azt jelenti, hogy a gyermek valamikor 6-18 hónap között képes felismerni magát a tükörben. Addig nem képes magát azonosítani a látottakkal. Ezt a folyamatot, mint identifikációt kell értelmezni, melynek során az én funkciójának kialakulása történik. Ilyenkor átváltozás megy végbe az alanyban.[57]
Metz Lacan tükör stádiumának értelmezésére támaszkodva a mozit vagy a képernyőt úgy értelmezi, mint a tükröt. A tükörnél sokkal érzékibbnek mondja a képernyőt vagy mozit, mert ezekben az esetekben egyszerre látunk és hallunk is, így kétszeres hatásban van részünk. A tükör segít a személyiség kibontakoztatásában és formálja az egyén énjének kialakulását. Abban a folyamatban, ahogy nézzük a képernyőt mi is kamerává válunk. Ezáltal azonosítjuk magunkat, mert sokkal közelebb, egy sajátos módon tapasztaljuk és fogjuk fel a történéseket. A néző hiányzik a képernyőről, ellentétben a tükörben látottakkal, de jelen van az előadó teremben. Ennek eredményeként „én vagyok az, aki a filmet készítem”. A néző nélkül a film csupán haszontalan produktum lenne, de a kettő, az egyén, illetve a film köklcsönösen hat egymásra.[58]
Siegfried Kracauer és Walter Benjamin hasonló módon látják a filmet és annak következményeit a kultúrában. Mindkettőjük véleménye, hogy a film hatást gyakorol a nézőre, a moziban kivetíett film pedig a közönségre.[59]
Siegfried Kracauer már a filmkészítés megjelenését követően megfigyelte, hogy a filmek által a filmrendezők tömegeket képesek mozgatni. Már a ’20-as évek elején Kracauer a pszichológián keresztül elekezdte tanulmányozni, hogy hogyan működik az emberi lélek. Belelátott abba, hogy a mozgóképek üzenetei nemcsak egy-két személyt befolyásolnak, hanem tömegeket. A filmekben olyan jelenetek, motívumok, hatások vannak elrejtve, amelyek hatással vannak a tudatalattira.[60] Kracauer szerint a film részben alá van rendelve bizonyos politikai, kulturális és szociológiai hatásnak. Rejtve, nagyon sok filmnek az üzenetében és kivitelezésében megtalálunk egy politikai szándékot.[61]
Walter Benjamin a filmről azt állítja, hogy a tudatosság új királysága. A film egy tudatosan megszerkesztett valóság, melynek segítségével a tudatalattiba gondolatokat ültetnek el. Egy film tudatos megalkotása kétségkívül elrejt gondolatokat a nézőben. A film nem a véletlen műve, hanem egy tudatosan végig gondolt munka eredménye.[62]
3. A szimbólumok
Egy indián Angliába tett látogatást, ahol az egyik katedrális tetején meglátott egy bikát, egy oroszlánt és egy sast. Azzal a meggyőződéssel tért haza, hogy az angolok bálványimádók. Állatokat imádnak és nem Istent. Ez a téves megállapítás abból adódott, hogy nem állt rendelkezésére olyan tudás, amellyel képes lett volna értelmezni, a három állat szimbólikus értelmét. Ez a három állat a három evangélistát szimbolizálja: Lukácsot, Márkot és Jánost. A negyedik evangélista, Máté jelképe pedig az angyal. A három állat és az angyal a négy evangélistát szimbolizálják. Az indián ember magát az állatokat ismerte, tudta hogy néznek ki és milyen tulajdonságok jellemzik, de nem volt tudatában az állatok szimbolikus értelmével, amely elsősorban a kereszténységből ered. Ebben az esetben is a három állat, meghatározott feltételek mellett (egy templom oldalán) szimbólikus jelentéssel bírnak, de az aki nincs tudatában a szimbólikus jelentésekkel, az nem fogja megérteni másodlagos, töbletjelentésüket.[63]
Szimbolikus jelentéssel bírhat egy kép vagy nyelv, zene,[64] helyszín, év, szám[65], szobor, stb. Carl Gustav Jung tömören próbálja megfogalmazni a szimbólum kifejezés értelmét, amikor azt mondja, hogy az „olyan kifejezés, név vagy kép, amely bár a hétköznapi életben is ismerős lehet, mégis a szokásos és kézenfekvő jelentése mellett sajátos konnotációval bír.”[66]
A szimbólum kifejezés a görög sümbolon szóból ered, melynek jelentése „melléállítás” vagy „ráismerési jel”.[67] Már a kifejezés eredete is azt sugallja, hogy a hétköznapi jelentés mellett egy olyan sajátos, másodlagos jelentést társítunk, amely számunkra is „valami homályos, ismeretlen, rejtett jelentést is magába foglal.”[68] A szimbólum esetében beszélhetünk egy konkrét elemről és egy eszmei elemről. A konkrét elem a jelölő, míg az eszmei elem a jelölt. Ez egy nagyon bonyolult kapcsolat.[69]
Ha a szimbólum szóról beszélünk talán önkénytelenül, de a leginkább a képeknek tulajdonított szimbólikus értelem jut eszünkbe. Mind az ikonikus, mind a más szimbólumok jelentését meg kell magyarázni. Ezek használatának a lényege, hogy nem ugyanaz a jelentése a köznyelvben és akkor, amikor szimbólumként használjuk. Bármi megjelenhet szimbólumként, de jelentése akkor lesz nyilvánvaló, hogyha azt egy tágabb rendszerben értelmezzük. Ugyankkor szükséges, hogy az emberek egy kulturális vagy vallási közeg elemeként tekintsenek rá.[70]
Az ember a világ kezdete óta használ szimbólumokat, jelképeket és analógiákat. Ezek olyan sajátos szerepet kaptak az emberiség életében, hogy nélkülözhetetlenné vált a társadalomban való eligazodáshoz. Az ember megfigyeli környezetét, tapasztalokat szerez, amelyeket majd jelek és szimbólumok képében beiktatja társadalmának ritmusába. Megkülönböztetünk egyszerű jeleket, amelyek nem föltétlenül kultúrafüggőek. Ezeknek a jeleknek az értelmezéséhez nem szükséges semmilyen megalapozott elméleti ismeret. Ugyanakkor nagyon sok olyan bonyolult szimbólumot is ismerünk, amelyek egyes kultúrákat, társadalmakat jellemznek, míg másokat nem. Ezek értelmezése érdekében szükség van kulturális vagy vallási ismeretre és tapasztalatra. Jelek és jelképek használatával különböztette meg magát egyik nemzet a másiktól. Minden jel ilyen értelemben fontos szerepet játszik minden kulturális közeg életében.[71] Például a madarat mint szimbólumot a lélekkel társítják, de különböző vallási közegben más-más sajátos konnotációval bír. Igaz, hogy vannak hasonlóságok, de a kereszténységben a Szentlelket jelképezi, míg az egyiptomi felfogásban a madár a ba-lélek, az óind Upanisadok felfogásában a lélek-hattyúja jelenik meg. Ebből is kiderül, hogy minden egyes kultúra vagy civilizáció gondolkodásmódját jellemzi, ugyanis mindegyik esetben egy sajátos jelentést tulajdoníthatunk a képeknek.[72]
A szimbólumok felállítanak az elsődleges jelentés mögé egy olyan elképzelést, világot vagy gondolatsort, amelyeknek jelentést az adott kép tud adni. A másodlagos jelentés ismeretének következtében egy szebb és bővebb tartalommal fejez ki bizonyos elképzeléseket. Nem egy direkt közlés, hanem egy kulturális tapasztalat eredménye,[73] amely néha még számunkra is homályos vagy ismeretlen lehet.[74]
A szimbólumalkotás és azok értelmezése során a pszichológia, szemiotika, kulturális és szociális antropológia és humánteológia egyaránt érvényesül. Egy hosszú redakciós munka eredménye, amíg egy adott szimbólumból jelentéssel bíró szimbólum lesz. Nagyon sok esetben a szimbólumok létrejöttét az újrafogalmazás jellemzi. Minden esetben a szimbólumokat aktualizálni kell egy adot korszak jellegzetességeihez, mert hogyha a szimbólum nem a kultutális tapasztalaból keletkezik, akkor nehezen fog megmaradni egy tágabb kapcsolatrendszerben.[75]
Cs. Gyímesi Éva Carl Gustav Jung meglátására alapozva azt mondja, hogy az emberiség, az egyes kultúrák által használt szimbólumok ősi alapjai a hiedelmek, vallások, mítoszok.[76] Ezek a szimbólumok az öröklődés során kapcsolják össze az egyes korokat és alkotnak egy bizonyos spirituális kontinuitást a múlt és a jelen között.[77] Ezek a szimbolikus tematikai konvenciók úgy kerülnek be a nyelvhasználatunkba, hogy az emberek használják és az ismétlődés folytán lépnek működésbe.[78]
A keresztény szimbólumrendszer kollektívnek mondható, mert nagyon sok év és ember közös tapasztalatából tevődik össze. Nagyon sok tapasztalat beépülésének az eredménye. A keresztény szimbólumrendszerre jellemző, hogy egy bizonyos szabályozott rendszer szerint működik. Nagyon sok szimbólumról azt tartja a kereszténység, hogy mivel „megrendítő fenséges jeleket” (Zsolt 65, 6) ad Isten, önmagát mutatja meg ezek segítségével.[79]
3.1. Szimbolikus elemek
Szem
A Mátrixban az egyik, talán legfontosabb szimbólum, a szem. A szem fontossága kiderül a tekintetekben, nézésekben, a szemkontaktusokban és a kapcsolatokban.
A szem a felvilágosítás és intellektuális befogadás jelképe. A szem olyan befogadó szervünk melynek segítségével látjuk és érzékeljük a körülöttünk lévő világot. Ennek egyik tulajdonsága, hogy lát, látja környezetében történő folyamatokat és képeket. Ugyanakkor nem csak lát, de láttat és jelez is. Ezen tulajdonságának köszönhetően lett a fénynek jelképezője. A szem nagyon fontos szerepet kapott minden kultúrában és mitológiában.[80] A szemmel az ember nemcsak befogad, de hatást is gyakorol környezetére. A történet elején Neo nézése elsősorban befogadó szerepet tölt be. Eleinte határozatlan a nézése és a szeme a befogadás érzékszervére szorítkozik csupán. Idővel, miután Morpheus képzésein részt vesz megerősödik. Ez a határozottabb és kiegyensúlyozottabb személyiség a szemében tükröződik. A film végére a nézése és látása nem csupán befogad, hanem képes erősugarakat is kibocsátani és ezzel hatással lenni és felülkerekedni a környezetében észlelt rossznak.[81]
Egyes elképzelések alapján a szem olyan fontos érzékszerv mellyel az emberek képesek verni. A „szemmel verés” mind az emberek mind az állatok körében következményekkel jár. Különösen negatív jelentést kap a boszorkányok és öregasszonyok körében a szemmel ártani tudás képessége. Abban a részben, amikor Neo elméjébe a verekedő programokat telepíti Morpheus csapata, akkor a szemmel verés igen nagy fontosságra talál. Kiéleződik a szemnek, a tekintetnek a fontossága a harcban. A szem az, ami Neot is irányítja. Morpheus tekintete eleinte sokkal határozottabb és így képes legyőzni Neot, akinek a harcias képessége akkor stabilizálódik és javul, amikor képes a szemén, tekintetén keresztül irányítani a külvilágot. Attól a perctől kezdve Neo képes a „szemével verni”. Szemének ezen képessége még nyilvánvalóbbá válik, amikor az ügynökök ellen harcol. A harcban és verekedésben az ügynök és Neo szekontaktusa igen fontos, főként abból a szempontból, hogy ki jön ki győztesen a végén.[82]
A szem gazdag jelképes töltetét az is mutatja, hogy a szem forrása a tudásnak, a hatalomnak és a vágynak is. A szem legfontosabb szerepe, hogy kapcsolatba hozza a személyt a külvilággal, a környezetével. Neo szemének határozottsága elárulja azt is, hogy Neo már tudatában van valamilyen jellegű tudásnak. A Mátrix ismeretének áll tudatában. Morpheustól rálátást kapott a Mátrixra és arra is, hogy az egész rendszeren neki mi a szerepe. Miután megértette, hogy miben hisz Morpheus és, hogy ő mit kellene tegyen, tekintete elárulja azt, hogy valamilyen jellegű hatalma van és bizonyos vágy is leolvasható nézéséről.
A keresztény hagyományban a szentháromság egységét a sugárzó szemmel szokás ábrázolni.[83] Ugyanakkor szem ábrázolását fel lehet használni jó és rossz célokra.[84]
Hajó
A történet nagy része egy hajón játszódik. A hajó neve Nebuchadnezzar, magyarul Nebukodonozor, melynek felirata a filmben is egy rövid ideig látszik. Neo és csapata folyamatosan erre a hajóra tér vissza. Ez a hajó lesz szemtanúja boldogságnak, félelemnek és árulásnak egyaránt. A hajó nyújt menedéket a Mátrixtól és az ellenséges támadóktól.
A hajó, a bárka, ladik, csónak olyan vízi járművek, melyek a mitikus utazások vagy egy más létformába való belpés eszközei is lehetnek. Ugyanígy a filmben is egy másik létformába, a romló világtól mentes létformába lépnek át.
A hajó a méhen belüli állapot megfelelője. Ennek értelmében a hajó jelentette Morpheus csapatának a biztonságot, a védelmet. A hajóban érezték magukat védve. Több esetben is a hajó védte meg őket az ellenségtől. És mindig a hajó volt az ahova vissza akartak érni, hogy megmeneküljenek az ügynökök elől. [85]
A különböző kultúrák mitológiájában a hajó a más világba való átkelést is jelenti. A kereesztény kultúrában a hajó kifejezetten fontos szerepet kap. Noé bárkája (Ter 6, 13) például kiemelkedő fontosságú, mert ez menti meg az emberiség életét. A bárka segítségével fennamarad az állatvilág és embervilág. A keresztény hagyomány szerint a hajó az egyhz előképe. Ahogyan Noé bárkája életeket mentett, úgy menti meg az egyház az emberek életét. A hajó a filmben azért is kap kifejezett szerepet, mert megmenti a kiválasztottat. A hajó védelmezi őt az ellenségtől.[86] Az Ószövetségben a tenger szimbolizmusa összefüggésben van a végidőkkel, a végidők megpróbáltatásaival. Az Újszövetségben erre alapozva a hajó védelmező szerepe emelődik ki. Az Egyház, mint hajó a legbiztonságosabb hely, melynek kormányzója maga Isten. A hajó szimbolikus értelmének az Egyházra való vonatkoztatását először Tertullianus használja, amelyet majd Cyprianus és Origenész tovább visz. A keresztény szimbolikában egy másik értelmezése szerint az életutat szimbolizálja, amely az örök élet kikötője felé tart. [87]
Ugyanakkor olyan szimbólikus jármű melynek segítségével a halottak eljutnak a túlvilágra. A hajó, elsősorban a keresztény világban, az utazás, az életút szimbólumai. Gyakran a templomot hajóként érztelmezik. Innen kapja az templom hajója az elnevezést. Az árborca pedig Krisztus keresztje, amely a reménységet jelenti a kereszténység emberének. Ennek segítségével jut el Neo egy mélyebb megértésre, miszerint ő a kiválasztott.[88]
Nyúl
A film elején Neo a fehér nyulat kell kövesse. Talán első gondolatunk az lehet, hogy egy ugráló, gyors fehér nyulat kell követnie a célig, de a fehér nyúl szerepe más formában lesz érdekes. Miközben információkat kap a számítógépén kopogtatnak. Kinyitja az ajtót és egy megrendelőjét látja, akinek át is adja azt, amiért jött. Az egyik kísérő karján időközben meglát egy tetoválást, amely fehér nyulat ábrázol. De miért épp nyúl és miért épp fehér? Lehetett volna más állat is. A nyúl elsődleges jelentései közé tartozik, hogy a megújulást és megtermékenyülést jelképezi. Ennek a szimbólumnak használata előrevetíti azt a megújulást, amely rá vár. A „Kövesd a fehér nyulat!” jelentése lehetne, hogy „Kövesd a megújulást!”- A nyúl jelentése az újjászületéssel is kapcsolatban áll. Neo a szó szoros értelmében újjászületik. Neo története a Mátrixon kívül azzal kezdődik, hogy újjászületik.[89]
Ugyanakkor a nyúl jelképezi a mértéktelenséget és bujaságot, bőséget és pazarlást. Ezt a jelentést kapcsolatba hozhatjuk azzal az estével is, amikor Neo meglátja a fehér nyulat. Egy olyan helyre kell kövesse, ahol a szórakozásban bőség, bujaság és pazarlás jelképezi az embereket. Többek között azt a nőt is, aki ennek a szimbólumnak a viselője. [90]
A keresztény szombolikában a nyúl jelképezheti azt az embert, aki védtelen. Ez a védtelen ember pedig Jézus Krisztushoz menekül.[91] A keresztény művészet ábrázolásával kapcsolatban talán a Mátrix összefüggését tekintve, Szent Ambrus értelmezése a legfontosabb, ugyanis ő a feltámadás és újjászületés jelképeként értelmezi. Neo számára a fehér nyúl követése a feltámadást jelenti a mindennapi megszokott és talán unalmas, kihívások nélküli életéből. Neo ezt követően megtapasztalja mindazt, ami addig benne volt, de a sötét szoba nem hozta ki belőle. Abban a világban nem tudott megmutatkozni, de a találkozás a fehér nyúllal fordulatot hozott az életébe. Valahol ebben a jelentésben kapcsolódik a Húsvéthoz a nyúl jelenléte, a tojás mellett. Ugyanis a nyúl a feltámadás jelképe.
A nyúlat még kapcsolatba hozzák a nőiességgel vagy az erotikával. Ez az erotikus töltet Aphroditéhez köthető. Nem véletlen, hogy egy nő viseli ezt a szimbólumot. Az sem véletlen, hogy egy nő hívására teszi meg a lépést Neo, hogy elhagyja megszokott lakását és elmegy otthonról.[92]
Macska
A macska szimbólum nem kap túl nagy szerepet a történetben, de kétség kívűl a rendezők nem véletlenül rakták be a történetbe. A film alapján egy fekete macska láttán Neonak deja vu érzése van és ezt követően balszerencse tőr rájuk. A flm keletkezését illetően tudjuk, hogy amerikai-ausztrál film. Érdekes, hogy a fekete macsát illetően a rendezők nem az amerikai felfogást követik, hanem a keresztény elképzeléseket.[93]
Különböző kultúrákat megfigyelve láthatjuk, hogy néha egymásnak ellentétes jelentéssel bír a macsaka szerepe. Az ókori Egyiptomban a macska a szerelem, az öröm és zene védelmezője és szimbóluma. Ez a tulajdonság kevésbé mondható el a macskában szereplő filmről. Ezzel ellentétben Japánban és a keresztény kultúrában[94] a macskát baljós állatnak mondják. Nagyon sok értelmezés szerint a macska a pokol szolgálója vagy a boszorkányok, rossz indulatú öregasszonyok szolgálója is. A macska olyan élőlény, amelyik éjszaka is vadászik és ennek köszönhetően kapcsolatba hozható a démonnal vagy alvilággal. Viselkedése következtében szimbolizálja a veszekedést, haragot vagy egy váratlan vendég érkezését. A fekete macska különösképpen negatív jelentéssel bír, ugyanis ha valaki útját keresztezi, akkor az nagyon rossz következményekkel jár.[95] A történetben is a fekete macska negatív jelentéssel bír, mert miután Neo meglátja a macskát, utána egy szerencsétlen találkozás történik az ügynökökkel. Ez a találkozás nem veszekedést, hanem verekedést eredményez. A váratlan vendég érkezését is szimbolizálja a macska. Lehetett volna más állat is, de a macska, a fekete macska jelentést hordoz már önmagában és ez a jelentés néhány perccel később be is bizonyosodik. A váratlan vendágek megérkeznek. A filmben az ügynökök érkezésére nem számítottak és ők lesznek azok, a visszautat akik megakadályozzák és megnehezítik. [96]
A keresztény világban a macska jelenléte nyugtalanító és negatív szereppel bír. A fekete macska jelenléte démoni erőre, halálra, bajra utal. A keresztény hitvilág szimbólumrendszerét követték a filmrendezők, ugyanis a fekete macska baljós és szerencsétlenséget eredményező jelenléte igazolódik be. A keresztény ember számára a fekete macska negatív jelentéssel bír. Ezt az értékítéletet közvetíti a film is. A film eredetét tekintve amreikai-ausztrál, de a keresztény szimbólumrendszert követve a Mátrixban a fekete macska szerencsétlenséget, bajt jelez előre, ami később be is igazolódik.[97]
A kelta hitvilágban a macska kifejezetten a gonosz hatalmának megjelenését szimbolizálta. Mivel a macska képes sötétségben is vadászni és a sötétben a szeme világít, kapcsolatba hozta a hiedelemvilág a sötét erőkkel és a démonok jelenlétével. Ezekre a sötét erőkre, a bűn képviselőire, az ügynökökre utal a fekete macska megjelenése.
A zsidó hagyományban tisztátalannak mondták a macskákat és féltek tőlük. A fekete macskákat kifejezetten boszorkánynak mondták. Mivel nagyon sok kultúrában a fekete macska baljós állat, ezért a filmben nehéz lenne megjelenésének jelentését félreérteni.[98]
A balszerencse előjele, amelyet a film is megerősít.[99] Hasonlóan az egyes kultúrákhoz a filmben is a halált és a gonoszságot jelképezi, amely megnehezíti és akadályozza az emberek boldog életét.[100]
Ajtó
Az ajtó átmenetet jelképezi két térbeli vagy időbeli állapot között. Két dolog különbözőségére utal, amelyek nagyon sok esetben egymás ellentétjei is, mint például kinn-benn, barátságos-ellenséges, természetes-természetfeletti, élő-holt, nappal-éj, óév-újév. Az ajtón való átkelés kifejezetten jelképezi az átlépést az egyik világból a másik világba. Krisztus magát is nevezi kapunak „Aki rajtam keresztül megy be, üdvözül”(Jn 10, 9). A kapu átenged valahová vagy épp, hogy elrekeszt onnan, nem enged be.
A film elején fontos szerepet kap az ajtó. Neo lakásának ajtaja választja őt el a külvilágtól. Az ajtón belül hackerként él, aki olyan számítástechnikai szakember, aki képes hálózatok működését irányítani vagy feltörni, így olyan információkhoz jutni, amelyek egyébként nem lennének publikusak. Az ajtón kívül pedig egy teljesen más élet vár rá. Az ajtón való átlépés Neo életében is egy valóságos átlépés, ugyanis mind térben, mind személyiségében egy más állapotba lép át. Az ajtó egyik oldalán egy közismert hacker, aki igen jól végzi dolgát, míg a másik oldalán egy híres vállalat egyik tagja, munkása. A Morpheusszal való találkozás előtt az ajtóban áll. Ez az ajtó újra egy mérföld kő számára. Ez a pillanat jelenti igazán az átlépés első mozzanatát egyik világból a másik világba, kilépést a Mátrixból, átlépést a való világba. Eddig Neo lakásának ajtaja elzárta Neot a külvilágtól, elzárta őt a Mátrixon kívüli élettől. Az orákulum előtt várakozva az ajtó egyik oldalán áll még, de ahogy belép az orákulumhoz egy másik világ tárul fel előtte. Már a beszélgetés során is a kisfiúval megtapasztal egy addig nem ismert világot.[101]
3.2. Számok
A filmben nagyon sokszor találkozunk számokkal, ajtó feliratokkal, amelyek ugyancsak szimbólikus jelentéssel bírnak. A rendezők tudatos választás következménye minden egyes szám kiválasztása. Ezek a számok önmagukban jelentéssel bírnak. A számok szimbolikus értelme többnyire a Szentírás eredéménye. A jelképtárak és Szimbólumtárak elsősorban a Szentírás által használt értelmezésből indulnak ki. Az alábbiakban a 101, 5, 6, 103, számok jelentését vizsgálom.
101
A 101 bináris számjegy a számítástechnikában. A decimális számrendszerben az ötös szám az ötös számnak felel meg, de a bináris számrendszer alapján az ötös szám a 101-nek felel meg. Az informatikában az 5-ös szám a hatodik számjegy, ugyanis a számozás a 0-al indul. Neoról azt tudjuk, hogy ő a hatodik, akiről azt hiszik, hogy az igazi. Zion városát a beszéd pillanata előtt ötször rombolták le. A filmen kívül az ötös szám önmagában is jelentéssel bír, főként, ha a Szentírást vesszük figyelembe. Mózesnek öt könyve van, Krisztusnak öt sebe van, A kéznek öt ujja van. Az ötös számot követi a hatos. [102]
Neo a 101-es számú szobában lakik. Ez a szoba jelenti Neo számára a megszokott mindennapi életet. A szoba kinézetelét tekintve nem mondhatjuk rendezettnek, hanem kifejezetten sötétnek, hanyagnak és rendezetlennek. Ebben a szobában intézi életének kevésbé etikus és legális dolgait. A 101-es szám az egyes számra épül, ami a kezdetet jelenti. A 101-es számú szobában való élet Neo számára a kezdetet jelenti.[103]
6
A hatos szám elsősorban nem a látottak alapján fontos, hanem a beszéltek alapján. Morpheus abban bízik, hogy Neo lesz az igazi, ugyanis Neo már a hatodik személy, akiben bíznak, hogy a kiválasztott. Hogyha az Ószövetséget nézzük, akkor tudhatjuk, hogy az Újszövetség és Jézus megjelenése előtt a Szentírást Mózes öt könyve, a Tóra alkotta, a későbbi korok redakciós munkájának eredménye, hogy a Tóra mai Ószövetség részét képezi. Jézus idejében a Szentírás, Isten szava Mózes öt könyvét jelentette, vagyis a Teremtés (Genezis), Kivonulás (Exodus), Leviták (Leviticus) Számok könyve (Numeri) és a Második Törvénykönyv (Deuteronomium) voltak.[104]
A hatodik könyv, vagy az Ószövetség öt könyvének folytatása Jézus tanítása mondható. Ezzel is összekapcsolva azt, hogy Neo előtt volt öt másik személy, de az igazi kiválasztott vagy „személyes megváltó”, ahogy a film elején a látogató fogalmaz, az maga Neo. Teremtés szerint Isten hat nap alatt teremtette a földet. Ebben az értelemben a hatodik nap fejezte be, a hetediken megpihent. A hatodik személy ebből kifojólag jelentheti azt is, hogy Neo megjelenésével zárja be a sort és munkát. Neo az, aki beteljesíti a küldetését.[105] A teremtésben Isten mutatkozik meg, de a teremtés „utolsó mozzanatát” Jézus Krisztus teljesíti be. A teremtés Jézus Krisztus megváltásával teljesedik ki, tehát a „a teremtés egésze Krisztusban éri el célját”.[106] Az apokalipszisben a hamis és igaz próféták száma összesen hat. Ezzel a megközelítéssel az előző öt próbálkozó nyilvánul hamis prófétának, míg Neo az igazi, viszont potenciális kiválasztottak, igazak és hamisak együtt hatan voltak.[107]
303
A 303-as szám egy újabb szoba száma. A film elején Trinity ebben a szobában tartózkodik, ahol végez a két egységnyi rendőrrel. A kereszténységben a hármas a legfontosabb szakrális szám. Ez a szám jelképezi a teljeséget és az isteni rendre utal. A tökéletesség kifejezője, ugyanis a szentháromság egységének is kifejezője. Ebben a számban kétszeresen kifejezésre jut a teljesség és az isteni rend. A népmesékben is a hármas szám nagyon jellegzetes, a harmadik gyeremek a legügyesebb, a harmadik próba a legnehezebb, a király harmadik lánya a legszebb.[108] A háromszög a tökéletes harmónia kifejezője. Amennyiben a 303-as számból elvesszük a nullát 33-at kapunk. A 33-as szám több mindenre is utal. Elsősorban Jézus éveinek számára, valamint az ő halála 33 éves korában történt. A film utal bizonyos végre és bizonyos kezdetre. Valaki élete véget ér, de más formában elkezdődik. Pontosan ez történik Neoval is. A 3X11 bizonyos tökéletességet fejez ki, ami Dante Isteni színjátékának énekeiből is kiderül, mert minden terzina 3X11 szótagból áll.[109]
3.3. Színek
Zöld
Már a film elejen jelentkezik a zöld szín. A zöld szín reménykeltő, ugyanis a tavasszal a fák, az erdők, a mezők mind kizöldülnek. A filmben is Neo személye Morpheus számára a remény. Nemcsak Morpheus számára, hanem más szereplők életében is, de Morpheus az, aki akkor is remél abban, hogy Neo a kiválasztott, amikor a tények mást mondanak. A zöld a tavasz színe, a Húsvét ünnepe a tavaszhoz kapcsolódik, így a zöld szín a feltámadással hozható kapcsolatba. Tavasszal a természet feltámadása a zöld színnel jut kifejeződésre. Morpheus és csapatának a feltámadást és a remény Neo hozza el. A film elején a zöld szín ennek lesz a kifejeződése. Neo megjelenésével egy új élet kezdete válik nyilvánvalóvá. Ugyanez a szín lesz látható Neo feltámadása után is. [110]
A Római Katolikus Egyház liturgiájának alapvető színe a zöld. A zöld szín elsősorban a hétköznapok liturgiájában használatos.[111] Kifejezi az örök életet és jelképezi a liturgia központi részét a feltámadás ünneplését, hogy Jézus Krisztus gyzőzedelmeskedett a halál fölött. A későbbiekben, a film végén ez a győzelem Neo számára is megmutatkozik. Ahogy a próféták hittek abban, hogy Isten elküldi a Megváltót, olyan odaadással reménykedett Morpheus is abban, hogy Neo az igazi.[112]
Fekete
A fekete szín a film nagyon sok jelenetében megtalálható. Elsősorban a szereplők öltözködésében kap kiemelkedő szerepet.
Hogyha megfigyeljük, akkor a filmben a gonoszt, a bűnt alakító szereplők, az ügynökök végig fekete ruházatúak. A fekete a halálnak, a gyásznak és a bűnnek a jele. A történetben ők azok, akik a bűnt, a pusztítást, a halált képviselik. Megjelenésük és tetteik is sötét oldalukra utalnak. Céljuk folyamatosan az, hogy elpusztítsák a kiválasztottat. Beszédeikből kiderül, hogy nem Neo az egyetlen, akit meg akarnak ölni, hanem az előző öt személy ellen is folyamatosan folyatattak ilyen jellegű harcokat és próbálkozásokat, annak érdekében, hogy elpusztítsák a pillanatnyilag „kiválasztottnak tartott” személyt.
Érdekes, hogy a fekete színt, nemcsak azok a személyek hordják, akik Neo halálát akarják, hanem azok is, akik az ő oldalán és védelmében állnak. Ez a fekete viselet, például Morpheus és Trinity részéről is jelképezheti annak elismerését, hogy ők sem tökéletesek, halandóak és követnek el bűnöket, ők is tévednek. Ehhez hasonlóan a Lumen Gentium megkülönbözteti Jézus kiválasztottságát és bűntelenségét az Egyházzal szemben. Ezt az ellentétes állítás a tanítóhivatal is képviseli és az egyházatyák is írtak arról, hogy az Egyház a megszentelés eszköze, de bűnös emberekből tevődik össze.[113] Ennél érdekesebb talán, hogy Neo öltözete is fekete. A II. Vatikáni Zsinat, Gaudium et spes kezdetű lelkipásztori konstitúciójában azt találhatjuk, hogy Jézus Krisztus hasonló lett hozzánk, a bűnt kivéve. Ez mondható el Neoról is. Kinézetelében nem különb a többi szereplőtől, de képességeiből arra következtethetünk, hogy ő az igazi.[114]
Piros
A piros szín kifejezetten fontos szerepet kap a katolikus egyház liturgiáján belül. A liturgia színeként elsősorban Virágvasárnap, Nagypénteken, Pünkösdkor, vértanúk ünnepein, de főként Jézus Krisztus szenvedésével kapcsolatos ünnepeikekkor használatos. Ez a szín kifejezheti a szeretetet, de a filmben kevésbé kap jelentőséget ez az értelmezési lehetőség. Sokkal inkább a piros szín a vértanúság jelképe.[115]
A történetben a piros szín elsősorban Neo választásában kap szerepet. Két tabletta között kell választania. Amennyiben a kék tablettát választja nem történik semmi. Felébred az addig megszokott életében és tovább éli az életét, anélkül, hogy az igazságot megtudta volna. Amint kiderül Morpheus beszédéből, ez a könnyebbik út. A másik tabletta a piros tabletta. Amennyiben a pirosat választja ráléphet az igazság keresésének útjára, de ez az út nehezebb, és nem könnyű. Morpheus kihangsúlyozza ennek az útnak a nehézségét, ezzel kihívást állítva Neo elé, hogy akarja megtudni az igazságot a Mátrixról. Neo a piros tabletta mellett dönt. A két tablett színe nem a véletlen műve, úgyanis mindkét szín erős szimbolikus jelentéssel bír.[116]
A piros szín, amint már fentebb említettem a vértanúság jele.[117] Neo feláldozza az addigi életét az igazság javára. Áldozatot hoz az igazság szolgálatában. A piros szín a szenvedés kifejezője is. Neo választásának következménye lesz, hogy több esetben is szenvednie kell. A piros szín Krisztus és a vértanúk áldozatának színe. A liturgiában a legtöbbször a piros színt a vértanúság, az áldozatvállalás következtében megtapasztalt szenvedés kifejezésére használjuk. Hasonló szenvedésen és áldozatvállaláson megy keresztül Neo is. A piros a vér színe is. Neo életében ez a döntés szenvedéssel jár, annyira, hogy néhol ez valóságosan meg is látszik, amikor vérzik a teste.[118]
Kék
Azt gondolnánk, hogy amennyiben a piros az áldozatvállalás színe a kék negatív tartalmat hordoz magában. Ez nem így van. A kék is hasonló pozitív jelentéssel bír, mint a piros, de a történetben más célt szolgál, mint a piros. A kék szín az ég, a levegő, a víz szimbóluma. Ebben az értelemben, ha Neo a kéket választja, akkor minden ott folytatódik, ahol abbamaradt, a kék ég alatt. A kék tabletta választásával Neo leáll az igazság keresésével és az egyszerűbb életet választja. Ebben az értelemben a kék tabletta a mindennapi életet szimbolizálja. A visszatérés az addigi életbe, nem azt jelentené, hogy Neo nem tudatos. A kék tabletta választása Neo tudatos választása lett volna, az igazságkeresés bizonyos formájában. Ő még úgy döntött, hogy a piros tablettát választja, hogy megismerje a Mátrixot és tisztábban lássa az igazságot.
4. A Mátrix filmről
A Mátrix filmet 1999-ben írta és készítette Andy és Lara (Lana) Wachowsky.[119] A film hatalmas siker volt és ennek következtében, négy évvel később, megrendezték a Mátrix Újratöltve és Mátrix Forradalmak című filmeket is. Mindkét film nagy sikerrel és órási anyagi jutalommal járt.
Andy és Lana híres filmje, a Mátrix azért is annyira kiemelkedő alkotás világszerte, mert a kresztény kultúrától kezdve, egészen a Buddhizmusig, olyan elemeket használ és dolgoz fel, amelynek következtében a filmet zseniálisnak mondhatjuk. A film nem csupán egy kulturális, filozófiai vagy vallási irányvonalat követ, hanem különböző kultúrák, filozófiai irányzatok elveit és jellegzetességeit használja fel. A tündérmesék, az akciófilmek,[120] a tudomámyok, a matematika, az informatika, techonológia,[121] a különböző vallási elképzelések és hitrendszerek mind helyet kapnak a filmben.
A film főszereplői Keanu Reeves Neo szerepében, Laurence Fishburne Morpheus szerepében, Carrie-Anne Moss Trinity szerepében.[122] Mind három karaker kiemelkedő szerepet kap a filmben. Trinity az egyik kimagasló, női szereplő a Mátrixban. Morpehustól mindenki fél, mert azt tartják róla, hogy a világ legveszélyesebb személye. Neo, a főszereplő, aki kettős életet él, mint egy számítástechnikai cég alkalmazottja, viszont a otthon, éjszaka nagyon sikeres hackerként dolgozik.
Neo első döntése, hogy követi a fehér nyulat, megváltoztatja addigi kettős életét és egész élete hatalmas fordulatot vesz. Erre a fordulatra, a kiválasztottság kérdésére alapszik a film.
A film kivitelezés terén nagyon sok szimbólikus elemet tartalmaz. Dolgozatom további részében ezeket az elemeket vizsgálom. Megfigyelem, hogy milyen szimbólikus elemeket alkalmaztak a rendezők a tartalom kifejezésére. Elsősorban azokat az elemeket vizsgálom, amelyek a keresztény kultúrát és hagyományokat tekintve fontosak. A Szentírásból kiindulva a számszimbolika igen kifejező. Ez a tulajdonság elmondható a filmről is, ezért a fontosabb elemek vizsgálata után a különböző számok jelentését vizsgálom. Ezt követően a színeket is megvizsgálom, hogy különböző színek milyen jelentéseket hordoznak.
Aztán a különböző személyek szerepét és tulajdonságait vizsgálom meg és kitérek arra is, hogy esetleg különböző személyek kinek feleltethetőek meg a kereszténységet tekintve. A film nagyon gazdagon dolgoz fel különböző dogmatikai kérdéseket, mint például a bűn, a rossz jelenlétét a világban, a krisztológiát, feltámadást. Megnézve, hogy a kereszténység, elsősorban a római katolikus Egyház, ezzel kapcsolatban hogyan vélekedik, öszehasonlítom a filmben képviseltekkel.
5. A Mátrix szereplői keresztény szemüvegen keresztül
5.1. Trinity
Trinity a filmben az egyetlen női központi szereplő, aki fontos szerepet kap Neo életében is. Ő veszi fel a kapcsolatot Neoval. A film elején a Neoval történő beszélgetésből kiderül, hogy Trinity számítógépes hacker, aki már nem rabja a Mátrix rendszerének.
A filmben a férfi és női nemek tulajdonságai kissé felcsrélődnek. Míg Trinity egy határozott, kemény, harcos és kiegyensúlyozott nő, addig Neo egy félénk, határozatlan, lassú és fizikailag gyengébb ember. Trinity tulajdonságai elsősorban az akciófilmekben és a való világban is a férfiakat jellemzi. Neo kifejezetten, viselkedése és magatartása alapján, női tulajdonságokkal bír. A történet elején Trinity tulajdonságait tekintve nagyon nyugodt és kiegyensúlyozott. A rendőrkapitány két egységnyi személyzetet küld fel, annak ellenére, hogy azt mondja, hogy „Csak elbírunk egy kislánnyal!” Ahogy később kiderül nem sikerül elbírni a „kislánnyal” és az összes ember halálát veszíti a Trinityvel folytatott verekedésben.[123]
A film elején, amikor Trinity könnyen elbánik egy megduplázott rendőrcsapattal, a 303-as számú szobában tartózkodik. Ebben az esetben a hármas szám kapcsolatba hozható a Szentháromsággal is. A „Trinity” kifejezés utal a Katolikus Egyház központi misztériumára, a Szentháromságra. A Szentháromságtan azt fejezi ki, hogy hitünk szerint egy Isten van, aki három isteni személyként létezik, az Atya, a Fiú és a Szentlélek formájában. „A Szentháromság az egy Isten személyeinek, az Atyának és a Fiúnak és Szentléleknek egysége.”[124] Ez az egység áll fenn a történetben Neo és Trinity között. Ilyen értelemben a közöttük levő szoros kapcsolat ezzel a dogmatikai fejtegetéssel magyarázható, ami a hitigazságok hierarchiájában a legalapvetőbb tanításnak mondható.[125]
A Katolikus Egyház Szentháromságtanából kiindulva a három isteni személynek a film alapján Morpheus, Neo és Trinity egysége feleltethető meg. Morpheus atyáskodó és oltalmazó szerepéből kifolyólag a Szentháromságtan Atya személyére következtethetünk. Neo a történetben a kiválasztott, akit már régóta várnak, Jézus Krisztus személyével hozható kapcsolatba. Trinity szeretetét tekintve a harmadik isteni személlyel a szeretet Lelkével hozható kapcsolatba.
Érdekes fordulat, amikor a film vége felé Trinity megcsókolja Neot. Kérdésessé válik a nézőben, hogy Trinity és Neo között szerelmi kapcsolat alakult volna ki. Ezt a kapcsolatot a Szentháromságtanra tekintve az isteni személyek közötti szoros kapcsolattal magyaráznám. A csók a szeretet kifejezője. A rómaiakhoz írt levélből kiderül, hogy Isten a szeretet és ez a szeretet „a Szentlélek által áradt ki szívünkbe.” [126]
5.2. Neo
Neo vagy Thomas Anderson kétségkívűl a Mátrix film központi figurája. A főszereplő két nevet is használ. Egyik nevén a Metacortex főnöke és az ügynökök szólítják, másik nevével pedig a hacker világban ismeretes. A történetet tekintve Mr. Anderson egy konformista, alkalmazkodó ember, aki kisebb nagyobb sikerekkel próbálja élni mindennapjait és megtaláni helyét a munkahelyén. Neo a történet főhőse, akiről Morpheus azt tartja, hogy a kiválasztott.[127]
Neo mint megváltó, amint a filmből kiderül, nem az egyetlen. Trinity számára viszont az egyetlen. Trinity hasonlóképpen Morpheushoz hiszi, hogy ő a kiválasztott.
A Neo név anagrammja a One, melynek jelentése egy, egyetlen. A Mr. Anderson kifejezést Morpheus és Trinity sohasem használják. Ők mindig Neonak nevezik. Ezzel is jelezve, hogy ő az egyetlen, a kiválasztott számukra, akivel közeli kapcsolatban állnak.
Neo teljes neve Thomas Anderson. Ez már a film elején az első epizódokból kiderül. A Thomas a héberben תָּאוֹמָא azt jelenti, hogy iker, dupla vagy kettős.[128] Ez a kifejezés ilyen értelemben utal Neo kettős életére. Kettős életet él, ugyanis nappal, a hétköznapokban a Metacortex híres cég egyik alkalmazottja. Éjszaka, amikor az emberek nem látják, akkor a szobájában tevékenykedik, mint hacker. Az előbbi élete tisztességes és nem törvénybeütköző, míg az utóbbi, éjszakai, titkos álnéven folyatott munkája törvényellenes.[129] Ezt a két féle életmódot az ügynök is megfogalmazza:
„És úgy tűnik kettős életet él. Az egyik életben ön Thomas A. Anderson, egy jó nevű szoftvercég programozója. Van biztosítási száma, fizeti az adót és... segít a házinénik levinni a szemetet. A másikban komputerekben él, ahol Neo álnéven hackerként tevékenykedik, aki szinte minden elképzelhető számítógépes bűntényt elkövet.” Ebben a részben az ügynök összefoglalja azt, hogy miben áll Neo kettős élete.
A másik neve Anderson, amelyet hogyha megfordítunk akkor úgy értelmezhető az angolban, mint a Son of Man. Ez a kifejezés magyarul úgy használatos, mint az Emberfia. Ez a kifejezés az Ószövetségben Dániel próféta könyvében a hetedik fejezetben nagyon sajátos. Ebben az esetben ez a kifejezés nem messiási cím. Hénok könyvében az Emberfia az, aki harcba száll a gonoszok ellen. Az Újszövetségben Jézus logionjaiban harmadik személyben jelenik meg. Az evangéliumok úgy használják ezt a kifejezét, hogy azzal Jézus transzcendens voltát fejezzék ki. Az Emberfia kifejezés Jézus Krisztus személyének fényében nézve, az akiben az igazság megvalósul, aki szabadítást ígér az embereknek.[130] Ilyen értelemben Anderson az a személy, aki a Mátrix lakóinak elhozza a felszabadulás lehetőségét. Ő a kiválasztott és ez a név bizonyos formában ezen transzcendens voltára utal, ami a későbbiekben be is bizonyosodik.[131]
A film során Neot az Egynek, a kiválasztottnak tartják.[132] Az egyes szám a misztikus középpontra és a Létezőre utal. Az egy Istennel szokás kapcsoaltba hozni. Neo ajtójának száma 101 ez egy bizonyos kezdetre utal, ugyanakkor utal arra is, hogy Neo az egy, a kiválasztott személy.[133]
A messiás, a megváltó személye nagyon sok kultúrában megtalálható. Különböző kultúrákban, különböző formában, de megtalálható a megmenettetség utáni vágy. A megváltó, messiás személye több mint a hétköznapi embereké. Ő többet tud, ő többet tesz, ezért kapja ezt a kitüntetést. A megmentő segít, gyógyít és megadja azt, amire szükségünk van. A keresztények számára ez a megváltó Jézus Krisztus.[134] Neo személye szorosan kapcsolatba hozható Jézus Krisztus személyével. Nagyon sok értelemben hasonló szerepet tölt be Neo a Mátrixban, mint amilyen szerepet tölt be Jézus Krisztus a világban. Ilyen értelemben a film nagyon erősen képviseli a kereszténység által hirdetett krisztológiai irányultságot. Erre a későbbiekben bővebben térek ki.
5.3. Morpheus
A történet karizmatikus figurája. Az a személy, aki nagyon jól ismeri a Mátrixot, tudja mit akar és tudja miben hisz. Személyisége határozott és kitartó. A történet apai figurája, aki atyáskodó szerepet tölt be a hajón, a csapat többi tagja fölött. [135]
Morpheus kinézetét tekintve afro-amerikai. A csapat élén, mint az ellenállók vezére mutatkozik végig a filmben. Teljes mértékben bízik abban, hogy Neo az Egy, aki majd elhozza számukra a szabadságot.[136]
A Nabuchadnezzar nevezetű hajó legénységének vezetője. Nebukadnezár babiloni király volt Kr.e. 1123 és 1101 között. . Nevének jelentése „Nabu oltalmazza az örököst”. Morpheus hajója Neo életét oltalmazza. Ez a hajó ad nagyon sok alkalommal Neo és a teljes csapat számára biztonságot. Az iszini dinasztia híres királya, aki az egyik szíriai hadjárat során elfoglalta Jeruzsálemet. Több fontos személyiséget is Babilonba hurcolt. A Szentírásból ismert Dániel prófétát és Ezekiel prófétát is deportálta a fogságba.[137] A deprotálások következtében megszűnt Júda önállósága. A város elfoglalásakor pedig nemcsak a várost rombolta le, hanem annak központi helyét is a temlomot.[138]
Dániel könyve a Mátrix filmet nézve már említésre került, ugyanis ez a könyv mondtható az apokaliptika legkiemelkedőbb ószövetségi példájának. Az apokaliptika legfőbb jellegzetessége, Isten végidőbeli közbelépése, azzal a céllal, hogy népét megszabadítsa. Az apokaliptika műfaja bizonyos reményt hordoz magában, mert általában a küzdelmes idők eredménye Isten győzedelme az ellenség felett, így népének megadva a szabadságot. [139] A hajó hasonló reményeket hordoz magában. Bizonyos formában a hajóban levő személy, Neo jelenti a reményt, aki majd győzedelmeskedik az ellenség felett és megadja a szabadságot magának és másoknak is.
A Morpheus által vezetett hajón található a Mark III No. 11 felirat, mely azonosítható egy szentírási hellyel, a Mk 3, 11-el. Ez az igerész a következőket tartalmazza: „A tisztátalan lelkek pedig, amikor meglátták, leborultak előtte”. Hasonlóképpen menekült meg Morpheus és csapata a hajóban az ellenség elől és hasonlóan győzte le Neo az ügynököket.[140]
Morpheus annyira bízik abban, hogy Neo a kiválasztott, hogy képes bármirre. Hite olyan erős, hogy nem számít egyetlen akadály sem. Képes a saját élete árán is védeni őt és megrendületlen hite képes akár arra is, hogy másokat is félreállítson az útból.[141]
Morpheus neve a Morph szóval kezdődik ugyanezzel a szóval kezdődik a morphine (magyraul morfium), ami egy drogfajta. Ezt a fajta dorgot azért használják, hogy az emberi szenvedéseket megsemmisítsék és a pillanatnyi jóérzést elérjék, könnyítve így egy beteg életén. Hasonló célok vezetik Morpheust is. Azzal, hogy meg akarja találni a kiválasztottat, aki elhozza nekük a szabadságot, könnyíteni akar a maga és mások szenvedésein.
Morpheus személyiségét a Szentírás alapján két személyhez is hasonlíthatjuk. Amint már fentebb is említettem Morpheus nagyon sok apai, atyai vonást képvisel. Erre alapozva Morpheus olyan figura, aki atyáskodó és vezető szerepet tölt be a filmben. Olyan határozott és kiegyensúlyozott személyiség, aki magas szintű bölcsességet képvisel. Mindent tud a Mátrixról és azt is vakmerően hiszi, hogy lesz valaki, aki elhozza a szabadságot és az új élet lehetőségét. Nagyon szoros összhangban van Trinityvel és később hasonlóan szoros kapcsolat alakul ki Neo és közte. Morpheus ezen tulajdonságai alapján azt mondhatjuk, hogy a szentháromságos egy Isten Atya szerepét tölti be a film kontextusában. A film elején Smith ügynök próbára teszi Neot, hogy forduljon ellene. Hasonló jelenettel találkozhatunk a Máté evangéliumában is, amikor Jézust megkísérti a gonosz és különböző próbálkozások által akarja Istentől elfordítani.[142]
Morpheus személyének másik megközelítése szerint Morpheus Keresztelő szent Jánossal hozható kapcsolatba. Az alábbiakban röviden ezt az állításomat indokolnám. Morpheus előbb harcol a szabadságért, hasonlóan Keresztelő szent Jánoshoz, aki Jézus működése előtt már hirdeti Isten országát. Hitt abban, hogy aki utána jön nagyobb mint ő és ő a messiás, a megváltó. Hasonló vakmerőséggel hisz Morpheus is Neo kiválasztottságában.[143]
Máté evangéliumában János kifejezi, hogy mennyire megtisztelve érzi magát, hogy Jézus hozzá jön megkeresztelkedni. Ehhez hasonlóan Morpheus és Neo első találkozásakor Neo így köszönti Morpheust „Megtisztelő, hogy találkoztunk”, mire Morpheus: „Nem. Számomra megtiszteltetés”.[144] Trinity és Cypher beszélgetéséből is kiderül, hogy Morpheus hisz abban, hogy végre megtalálták a kiválasztottat, aki szabdulást hoz nekük.[145]
5.4. Cypher
A történetben Cypher nagyon fontos szimbólikus szereplő. Kiemelkedő szerepet kapott és erős párhuzam húzható közte és a újszövetségi „áruló” között. Cypher beszédéből folyamatosan az érződik, hogy ő nem hisz abban, amiben Morpheus. Cypher Morpheus csapatának tagja, aki eleinte hasonlóan a többiekhez teszi amit tennie kér és teljesíti Morpheus kéréseit. Cypher a film elején Neoval kapcsolatban azt mondja, hogy „Megfogjuk ölni, érted”. A többes szám első személy arra utal, hogy Neo halálában neki is része lesz. [146]
Azokon a karikatúrákon, amelyeken a gonoszt, a kísértőt, a sátán ábrázolják kecskeszakállal jelenítik meg. Cyphernek is kecskeszakálla van. Ez összefüggésbe hozható az ő áruló voltával. A film egyes részeiben Cypher kígyóbőr ruhában van. A Teremtés könyvének elején az ember megtermetését követően a kígyó az, aki sikerrel bírja rá az embert, hogy Isten parancsa, kérése ellen cselekedjenek. Egy alkalommal kifejezetten azt hangsúlyozza, amit a Máté 4-ben a Sátán ajánl Jézusnak, hogy válassza a böjttel szemben a könnyebb utat és adja fel azt, amiben hisz. A filmben Cypher is azt tanácsolja, hogy válassza a könnyebb utat és fusson („Azért vagy itt hogy megmentsd a világot? Egy jó tanács! Fuss!”).
Cypher elárulja a csapatot és főként Neot. Ennek eredménye lesz a halála is. Ebben is felfedezhető a hasonlóság, hogy Júdás halála is árulásának és ebből fakadó bűntudatának köszönhető. Az árulás előtt Júdás is és Cypher is találkozik titokban a megbízottjaival. Ez a hasonló cselekedet is arra utal, hogy párhuzamba hozható Cypher iskarióti Júdással. Cypher a találkozás alatt húst eszik és szeszes italat iszik. Ez az étekezési stílus bizonyos értelemben kapcsolatban áll a hedonizmussal. Gazdagságot, pazar életet kap az árulásátért cserébe. Júdás is pénzt, gazdagságot kapott azért, hogy elárulta Jézust (Lk 22).[147]
A Szentírást olvasva azt mondanánk, hogy iskarióti Júdás szívtelen ember volt, hogy ilyen csúnya módon képes volt elárulni Jézust és árulásával a halálát okozni. A János 12-ben olvashatjuk, hogy Júdás is szívtelen volt az emberekkel is. Cyphert hasonló tulajdonságok jellemzik, ugyanis szemrebbenés nélkül megöli Switchet és Apocot. Ebben a jelenetben nagyon jól látható egy lyuk Cypher ruházatán, a szíve körül. Azt jelképezve, mintha nem lenne szíve, mintha szívtelen ember lenne. Ez a külső megjelenítés egyérteműen azt tükrözi, amit Cypher a filmben képvisel. [148]
A bűnben az ember Isten, a Teremtő ellen fordul. Szabad döntése által Isten akarata ellen fordul és megszabja, hogy az Isten által felkínált kegyelem mennyire lépjen életébe. Megtagadja a felkínált szövetség alapsutruktúráit. Valami hasonló dolgot tesz Cypher is, amikor ellentmond annak, amiben él. Megtagadja az együtt működést, a szövetséget Morpheus és csapatával. Bűnt követ el, bűnbe esik, a szeretettel ellentétes cselekedetet hajt végre, amikor megöli társait és Neoval is végezni akar. Elárulja őket és radikálisan cselekszik a felebaráti szeretet törvénye ellen.[149]
6. Dogmatikai fejtegetések a Mátrixban
6.1. A szabadakarat
A szabadakarat az ember erkölcsi és jogi életének alapvető vonása. Isten érdemesnek tartotta az embert arra, hogy személyi méltósággal ruházza föl, így az embert képesnek tartotta arra, hogy tetteiért felelőséget vállaljon.[150] Latinul liberum arbitrium nem a Szentírásból eredő szó, hanem a sztoikusoktól származik. A kereszténységben először Tertullianusz használta ezt a kifejezést.[151]
A pelagiánus vita első tételeként az akarat szabadságát vitatja Augustinus és Pelagius. Augustinus állítása szerint Isten szuverenitását és az ember szabad akaratát egyszerre kell állítanunk. Amennyiben valaki a két állítás valamelyikével nem ért egyet, ellent mond a Szentírás által képviselt tanoknak.[152] Arról az emberről mondhatjuk el, hogy szabad, akinek cselekedeteit semmi sem korlátozza, hanem szabad elhatározással cselekszik vagy nem cselekeszik.[153] Az ember szabad akarata a bűn következtében nem semmisült meg, csupán gyengévé vált. Úgy válik igazán erőssé, ha az isteni kegyelem áthatja és megerősíti. Morpheus teljes mértékben meghadja Neo számára a lehetőséget, hogy szabad akarata szerint döntsön. Kihangsúlyozza annak nehézségét, ami rá vár, hogyha a piros tablettát választja. Bizonyos formában érződik az, hogy Morpheus miben hisz és mit remél Neotol, de ezzel nem folyásolja be és semmiképpen nem korlátozza.[154]
Augustinus a szabad akarattal kapcsolatban egy hasonlatot mond el, melyben egy mérlegen két serpenyő van. Az egyik serpenyő a rossz tulajdonságoké a másik a jó tulajdonságoké. A mérleg annak függvényében mozdul el, hogy milyen jó vagy rossz cselekedeteket tesz az illető. Az alapján, hogy a személy a jó vagy a rossz mellett dönt. Felteszi ugyanakkor a kérdést, hogy mi van akkor, ha a serpenyők nem állnak egy szintben. Augustinus szerint ugyanez van a rosszal, a bűnnel. A szabad akarat működik, de néha a helyes megítélés hiányában rossz döntéseket hoz, holott a szabad akarata továbbra is megvan. Ezzel az elképzeléssel magyarázhatjuk Cypher rossz döntését. Az ő esetében a bűn elmozdítja a serpenyőket. A rossz, az árulás, a bűn mellett dönt és ez lesz az, ami az ő mérlegét lehúzza a rossz irányába. [155] Az ember alapjában véve szabad és ennek következtében felelős azért amit tesz. Ugyanígy felelős Cypher is minden egyes tettéért, amit Neo és a többiek ellen tesz.[156]
Az akaratszabadság magára az akaratra, a vágyra vonatkozik és innen vonatkoztatjuk a szabadság fogalmát a cselekvésre is. Neo meg akarta tudni azt, hogy mi a Mátrix. Cselekvését Morpheus nem befolyásolta, megadta a szabad döntés és cselekvés lehetőségét.[157]
6.2. A feltámadás
A feltámadás kifejezés a latinban a resurrectio, a görögben az anasztaszisz kifejezéseknek felel meg. Magyar megfelelője felkelni a földről. Ilyen értelemben véve a feltámadás szó jelentését, egyértelműen használhatjuk ezt a kifejezést Neo esetében is, ugyanis ő is a földről kelt fel az új életre.[158]
Az Újszövetségi központjában a húsvéti tény áll, mely szerint Jézus Krisztus miután meghalt és gondosan eltemették, harmadnapra feltámadt. Jézus Krisztus halála jelentené a történet végét, mely szerint a gonoszság győzött a szabadság és maga Jézus fölött. Hasonlóképpen alakul ez a Mátrixban is. Az ügynököknek sikerült megölniük Neo, ugyanis a halálhoz bőségesen elég golyót lőttek a testébe.[159]
A feltámadás olyan transzcendens esemény, melynek nem volt egyetlen szemtanúja sem. Egyetlen evangélista sem ír arról, hogy ez hogyan történt. A feltámadás tényét a tanítványoknak az üres sír és a Krisztussal történő találkozások igazolják. A Krisztussal való találkozások által az emberek megbizonyosodtak arról, ami történt, de ennek megértése fölülmúlja a történelmet és ennek az eseménynek az elfogadásához hit kell. Ezen a ponton Isten beavatkozik a teremtésbe. A három isteni személy együtt tevékenykedik és nyilvánítja ki sajátosságait. A Rómaiakhoz írt levélben kifejezésre jut a Szentlélek tevékenykedése is: „... de akit a szentség Lelke szerint, a halottak közül föltámadás által Isten hatalmas Fiául rendelt.” Ezek aalpján levonható az a következtetés, hogy „Isten hatalmának megnyilványlását a Szentlélek tevékenykedése által életre keltette Jézus halott emberségét és meghívta őt az Úr dicsőséges állapotára.” Valami ehhez hasonló történik a filmben is, amikor Neo újraéled. Neo újraéledése megfeleltethető Jézus Krisztus feltámadásának. Miután biztosan meg kellett halnia, következik egy kiemelkedő fordulat, melyben igazolódik Neo igaz és kiválaszott volta. Neo feltámadása sem az ő egyedüli munkája. Az előző fejezetben Trinity személyét a Szentlélekhez hasonlítottam, aki a szeretet megtestesítője is egyben. Hasonló módon történik ez ebben a jelenetben is, amikor Trinity csókjára Neo újraéled. Úgy gondolom, hogy a film megjelenítésében használ félre értelmezhető elemeket is, de kétséget kizárva Andy éa Lara (Lana) Wachowsky Szentírást ismerő emberek, akik ismerték a feltámadás misztériumának közösségi voltát.
Jézus Krisztus feltámadásával győzelmet aratott a bűn és az abból eredő halál felett. Hasonlóképpen arat győzelmet Neo is a film végén, amiután felkel a halálból és az ügynököket megöli. Jézus Krisztus diadalmas feltámadása során saját testében támadt fel. Amiután Neo felkel a földről, felkel a halálból ugyanúgy néz ki és semmit sem változik. Tudatosan használom a „felkel” igét, ugyanis Tamás apostol azt mondja feltámadni annyit jelent mint felkelni. Hasonlóképpen mutatkozik meg Neo „feltámadása”, akkor amikor felkel a földről. A film ebben a részben teljes mértékben a kereszténység hittételére alapoz. A test végállapotának bilógiáját nincs módunkban meghatározni, de hitünket tekintve talán elég annyit tudni, hogy Jézus Krisztus tulajdon testében támadt fel. Mivel a kerszténységnek a feltámadástan az egyik sajátos és igen alapvető hittétele biztos vagyok benne, hogy Neo felkelésének sajátosságai nem véletlenül hasonlítanak Jézus Krisztus feltámadásához.[160]
Neo feltámadása után a film elején már látott zöld háttér látható. Egy néhány másodpercig Neo zöld színben látja a környezetét. A zöld szín, ahogy már fentebb hangsúlyoztam a remény és feltámadás jele. Neo személye ebben a pillanatban igazin reményt sugároz Morpheus és csapata számára. Remény abban, hogy igen ő az igazi, aki most diadalmaskodni fog a gonoszok felett. A zöld szín egyértelműen kapcsolatban áll Neo felkelésével. Jézus Krisztus feltámadása a tavasszal van kapcsolatban a tavasz színe pedig a zöld. A zöld az új életre, az új lehetőségre, az újjászületésre utal, ami egyaránt megtalálható Jézus Krisztus feltámadásánál és Neo felkelésénél is.[161]
Érdekes jelenség, amikor Neo feltámadása után képes keresztülhatolni az egyik ügynökön. Az ügynök teste nem tudta korlátozni őt mozgásában. Ez újabb hasonlósághoz enged következtetni Jézus Krisztus feltámadt testével. Miután Jézus Krisztus feltámadt többször találkozott tanítványaival. Többször is előfordult, hogy zárt ajtókon keresztűl is képes volt bemenni övéihez. Ebből arra következtethetünk, hogy Jézus „szabad mozgását nem gátolta anyag”. Ezt Neoról is elmondhatjuk, amikor semmi akadály nélkül képes áthatolni az ügynök testén.[162]
Schütz a következőket mondja a feltámadt testről: „elég erős és gazdag immár ahhoz, hogy a benne lakozó örök igének szépségét átsugározza a testbe és a maga halhatatlan erejébe és szépségébe föloldja mindazt, ami benne mulandó, esékeny, nehézkes, szégyelni való volt.” Miután Neo felkel a halálból ereje szépségéről tesz ő is tanúságot és ami addig benne mulandó, esékeny vagy szégyelni való volt feloldódik és ereje teljében képes diadalmaskodni az ügynökök felett.[163]
Keresztény katolikus hitünk szerint Jézus Krisztus harmadnapon támadt fel. A három nap 72 órát tartalmaz. Miután Neot megöli az ügynök egy másik ügynöktől azt kéri, hogy nézze meg, hogy megbizonyosodhassanak, hogy tényleg meghalt (hasonlóan Jézus kereszthalála után a katona, aki átszúrja Jézus testét). A másik ügynök mituán megnézi hangosan vonja le a következtetést, hogy Neo meghalt. Az ügynök kimondott szavai és Neo feltámadása (az amit a gép mutat, hogy a szívműködés újraindult) pontosan 72 másodperc telik el. Ez az idő kapcsolatba hozható Jézus 72 órájával, ami arra utal, hogy csak a harmadik nap támadt fel. Hasonlóképpen a hetvenkettedik másodpercben támad fel Neo is. Miközben Neo halott a háttérben egy erős sugár látható, ami kettéválasztja a padlót és a helyságet. Hasonló dolog történt Jézus halálakor is, amikor a templom függönye kettészakadt.[164]
Jézus feltámadásának első szemtanúi az asszonyok. Így alakul ez Neonál is. Igaz, hogy nemcsak Trinity van ott Neo felkelésénél, de ő a hozzá térben legközelebb álló személy. Bizonyos értelemben van egy hasonlóság a két történet között.[165]
Mindezek után állíthatjuk, hogy Andy éa Lara Wachowsky nem a véletlenre vagy improvizációra bízták Neo feltámadásának jelenetét. A halála pillanatától a film végig hasonlóan a film addigi részéhez, aprólékosan megfontolt döntések vezettek a kész remekműhöz. A filmnek Neo feltámadásával kapcsolatos jelenetei arról tanúskodnak, hogy a film rendezői alaposan megvizsgálva a keresztény dogmatika feltámadástanát, egyetlen apróságot sem bíztak a véletlenre, hanem a kereszténységre alapozva alkották meg a kiválasztott feltámadását.
6.3. Krisztológia
A történet azzal kezdődik, hogy megismejük Neot, aki éjszaka hackerként dolgozik. Amiután üzenetet kap a számítógépén bekopognak hozzá. A fiatalember, aki az egyik megrendelése után jött a következőképpen szolítja Neot: „Te vagy az én megváltóm, a személyes Jézus Krisztusom”. Bizonyos formában Neo személyiségének és a filmben kibontakoztatott szerepének az előrevetítése. Ez az állítás igazzá válik, ugyanis a film végére beigazolódik Neo messiási szerepe.
Amint már fentebb is kiderült Neo a történet főszereplője és Jézus Krisztus személye között egyértelmű hasonlóságokat vehetünk észre. A Wachowsky fivéreknek igen erős krisztológiai tudásuk kellett, hogy legyen, hogy ilyen komoly és aprólékos hasonlóságokat rejetettek el a filmben. Az alábbiakban ezeket a hasonlóságokat keresgélem és a keresztény hittételekre alapozva igazolom is.
Az ószövetségi próféták a messiást igazi, hozzák hasonló embernek hirdették. Ezt igazolja az Újszövetség is például a Filippi levélben, hogy Jézus „hasonló lett az emberekhez” (Fil 2, 7). Neo semmiben sem volt különb a többi emberhez képest. Hasonlóan öltözködött, dolgozott és viselkedett. Külső magatartásában nem látszott az, hogy ő a kiválasztott. Miután tudatosult benne, hogy ő a kiválasztott, akkor ez a tudat vezérelte abban, hogy feltámadása után legyőzze a gonoszokat. [166]
Mind a dokéták, mind a monofiziták azt képviselték, hogy Jézus nem szenvedte el azokat a szenvedéseket, amelyeket itt földi életében rászabtak. Ezt azzal indokolták, hogy, mivel Jézus Isten Fia nem szenvedhette el testével a kereszthalált és az azt megelőző összes szenvedést. Ezt a gondolkodást elítélik az efezusi zsinaton és azt adják válaszul, a Színtírásra alapozva, hogy Jézus hasonlóképpen hozzánk szenvedett (Jn 4, 7), fáradott, szomjazott, (Jn 4, 7), könnyezett, szomorkodott (Jn 11, 33). A szenvedés megélésének és érzékelésének terén Neo sem mondható különbnek. Ez különösképpen ézékelhető a Mr. Smithszel történő verekedésekkor. Neo emberhez hasonlóan fárad, vérzik és szenved a verekedések során. A legvégén hasonlóan más emberekhez a filmben a golyók sokasága halálát okozza.[167]
Jézus Krisztus egyik alapvető vonása volt, hogy nem tett különbséget férfi és nő között. Tanítványai között egyaránt voltak férfiak és nők is. Mária Magdolna, Johanna, Zsuzsanna egyaránt Jézus tanítványköréhez tartoztak. Ezek a személyek voltak azok akik bíztak benne. Bítak abban, hogy az amit addig a próféták jövendöltek valóra válik. A tanítványok közül választotta ki a Tizenkettőt, akik közvetlen szerepet kaptak Jézus földi életében. Ehhez hasonlóan Neo életében is volt egy kis társaság, akik mellette voltak és segítették őt. Trinity mint női személy jelenléte a csapatban nem jelent ellentmondást Jézus életéhez képest, ugyanis, amint már említettem voltak női személyek Jézus tanítványai közöztt.[168]
Jézus eljövetelét az Ószövetség hirdeti. Isten több prófétán keresztül tartotta a reményt az emebrekben, hogy jönni fog egy ember, hogy " igazságot szolgáltasson a nép nyomorultjainak, segítse meg a szegényeket, de tiporja el az elnyomókat" (Iz 53, 3-4). Hasonló szavakkal bíztatta az Orákulum Morpheust és csapatát is. Ezt maga Morpheus mondja Neonak, amikor a kiválasztottról és az Orákulum üzenetéről beszél, ami Morpheus életcélja is egyben. „Miután meghalt, az Orákulum megjövendölte a visszatérését. És azt, hogy ha eljön, elpusztítja a Mátrixot, véget vet a harcnak, és felszabadít minket. Ezért van az, hogy néhányunk szüntelenül keresi őt a Mátrixban egy életen át. Azért tettem, mert hiszem, hogy a keresésnek vége.”[169]
A film végén Neo egy telefonba a következőket mondja: „Tudom, hogy ott vagytok. Most már érzem. Tudom, hogy féltek. Féltek tőlünk. Féltek a változástól. Nem ismerem a jövőt. Nem azért jöttem, hogy elmondjam, hogyan fog végződni a háború. Azért jöttem, hogy elmondjam, hogyan kezdődik. Leteszem ezt a telefont, és megmutatom az embereknek, amit eltitkoltok előlük. Megmutatom nekik milyen a világ, nélkületek. A szabályok, ellenőrzés, határok, és korlátok nélküli világot. Egy olyan világot, ahol minden lehetséges.”
Jézus mennybemeneteléről az evangéliumok is írnak, valamint az Apostolok cselekdete is részletesen megemlíti. Fontos esemény a tanítványok életében, amikor feltámadása után az ő megjelenéseinek sorát azzal zárta, hogy „embersége visszavonhatatlanul belépett az isteni dicsőségbe”. Külső megjelenítésben nagyon hasonlít a film befejező mozzanata Jézus Krisztus mennybemeneteléhez. Neo utolsó szavai után felemelkedik és eltűnik az égen.[170] Az utolsó szavait Jézus tanításaiban elhangzott gondolatokhoz lehet kapcsolni. Jézus küldetését nem abban látta, hogy megmondja, hogy mi fog történni. Vannak olyan pillanatok, amikor előrelát a jövőbe (pl Mk 11, 2-10), de feladata titka nem ebben rejlik. Neo utolsó szavaiban elárulja, hogy ő nem azért jött a világba, hogy a végső dolgok kimenetelét elárulja. A mondanivalójának második felében egy tökéletes világról beszél. Ezt a világot korlátoktól mentes álapotnak mondja. Jézus Krisztus leginkább példaibeszédeiben beszélt a mennyek országáról, amelyekben Isten szeretetét és abban rejlő szabadságot hangsúlyozza.[171] C.S. Lewis a Szentírásra alapozva azt mondja a menyországról, hogy korlátok nélküli, szabályoktól mentes tökéletes isteni élet. Ezt a tökéletes világot a Szentírás menyországnak mondja, amelyhez hasonló létre hívja meg Neo is az embereket.[172]
6.4. A rossz jelenléte a világban - Unde Malum?
A rossz kérdését, annak forrását és mibenlétét nagyon rég óta kutatják. Nagyon sok vita és elmélet tölti meg történelmünket, de visszatekintve azt mondhatjuk, hogy a rossz kérdését illetően a legalapvetőbb teoriákat Szent Ágostonnak és Aquinói szent Tamásnak köszönhetjük. A rosszat két formában tapasztalhatjuk meg. Egyrészt amikor valami ürességet tapasztalunk, az isteni életet nélkülözzük. Valamint, amikor valami akadályba ütközünk. A Mátrix filmben ez a rossz, a gonosz az ügynökök személyében lépik érvénybe. Legtöbbször akadályként jelentkeznek, akadályozzák Neot küldetésének teljesítésében.
A történelem során a rossz értelmezését és létét illetően különböző megoldási kísérletek születtek. Hans urs von Balthasar a reductio in mysterium elképzelésére alapozva azt mondja, hogy a rossz késrdése visszavezethető a teremtés kérdéséhez. Fontosnak tartotta hogy a rossz kérdése nem Isten elmúlását jelenti. Istent nem kezelhetjük úgy, mint a rossz ellentettjét, tehát a theogónia (Istenek harca) kizárandó. Bizonyos szinten azt érzékelhetjük a filmben, hogy Istenek harcáról van szó. Kétség kívűl harc van a filmben, de a Neo győzelme más megvilágításba teszi a harc kifejezést. [173]
Smith ügynök egyik megjegyzése így szól a filmeben: „Az első Mátrix célja a tökéletes világ szimulálása volt, de senki nem akarta elfogadni a programot. Ezért a második Mátrix te van nyomorúsággal és szenvedéssel.” Ez a megszólalás eszünke juttatja a Teremtéstant. A Teremtés könyvének első részében azt olvashatjuk, hogy Isten megteremti a világot s azzal együtt az embert is. Egy eredteti, tökéletes és halhatatlan világot alkot. Az ember végül megszegte az Istennek tett parancsát és a bűnt választotta, így elvesztették a tökéletes szenvedés nélküli világot. Ami ennek a következménye lett az a szenvedés és fájdalom („Megsokasítom gyötrelmeidet és terhességed kínjait! Fájdalommal szüld a gyermekeket!”). A párhuzamot nem állíthatjuk fel tökéletesen a Teremtéstan és a Mátrix keletkezése között, mert a Mátrix mindkét változatát az ügynökök teremtették, de ami teljes mértékben hasonlít, hogy az emberek többsége a gonoszságot választotta.[174]
Abban az esetben, ha valaki le akarna térni a gonoszság útjáról akkor az ügynökök igyekezenek, hogy eszközeikkel féken tartsák az embereket a jótól. A kísértésre az egyik, talán legjobb példa, amikor Morpheus edzi Neot és egy szimuláció során Neo figyelmét megzavarja a piros ruhás nő. Erre Mopheus felteszi a kérdést, hogy „Figyelsz, Neo vagy a piros ruhás nőt nézed?”. Amikor Neo újra megnézi látja, hogy a piros ruhás nő valójában egy ügynök, aki Neora céloz fegyverével. A példabeszédek könyve, hasonlóan Neohoz figyelmeztet arra, hogy „szíved ne térjen útjaira, és ne tévedj ösvényeire, mert már sokakat megsebesített és elejtett, és igen erőseket is megölt.” (Péld 7, 25-26)
A kísértés a keresztények ellen a gonosz legjobb fegyvere. Az ügynökök világa ettől függetlenül nem tökéletes. Mivel nem tökéletesek, ezért nem rendelkeznek jobb képességekkel, mint a kiválasztott. Erősebbek az emebrekenél, de nem a kiválasztottnál. Ezt figyelhetjük meg az Újszövetségben is. Jézus több ördögtől megszálltottat gyógyít meg. Több személyből űzi ki az ördögöt. Az embernél ugyan erősebb a gonosz, de nem Jézusnál.[175] Ebből is kiderül, ahogy a film is igazolja hogy az ember nem golyóálló. Nem bír ki mindent, amit a gonosz elkövethet ellene, ezért kell felfegyverkeznie és készen állnia. A keresztények számára Pál apostol a Efezusi levélben a keresztény életről úgy beszél, mint a gonosszal folytatott küzdelemről és ehhez mutatja be a biztos, védőöltözetet, amit magukra kell öltsenek azok, akik a harcba indulnak:
„Végezetül pedig: erősödjetek meg az Úrban és az ő hathatós erejében. Öltsétek fel Isten fegyverzetét, hogy megállhassatok az ördög cselvetéseivel szemben. Mert nem a vér és a test ellen kell küzdenünk, hanem a fejedelemségek ellen, a hatalmasságok ellen, a sötétség világának kormányzói ellen, a gonoszságnak az ég magasságaiban lévő szellemei ellen. Vegyétek fel tehát Isten fegyverzetét, hogy ellenállhassatok a gonosz napon, s megállhassatok, mert mindent megtettetek. Úgy álljatok tehát, hogy derekatokat övezzétek fel igazsággal, s öltsétek magatokra a megigazulás vértjét [Iz 59,17]. Lábatok saruja legyen a béke evangéliumának hirdetésére való készség. Mindezekhez vegyétek a hit pajzsát, amellyel kiolthatjátok a gonosz minden tüzes nyilát. Vegyétek fel az üdvösség sisakját is, és a Lélek kardját, vagyis az Isten igéjét. Mindenkor esedezzetek a Lélekben, minden imádságban és könyörgésben, s őbenne virrasszatok teljes állhatatossággal könyörögve az összes szentért, és értem is, hogy Isten adjon nekem szavakat, amikor megnyitom ajkamat, hogy bátran hirdessem az evangélium titkát, aminek hírnöke vagyok a bilincsekben is; hadd beszéljek bátran, amint kötelességem.” (Ef 6, 10-20)
Ehhez kapcsolható Neo felkészítése a küzdelemre. Hasonlóan készülnek fel Morpheus csapatában lévők is. A harchoz szükséges ismeretet és eszközöket elsajátítják, így a gonosz nem győzi le őket. A gonoszt viszont ők nem képesek legyőzni, ez a feladat a kiválasztotté. Egyedül neki sikerül győzedelmeskedni felettük. A film végére Neoról bebizonyosodik, hogy a kiválasztott, és mint kiválasztott sikeresen elvégzi a rá bízott feladatot, győzedelmeskedik a gonoszság fölött.[176]
7. Befejezés
A film megjelenését nem lehet egy adott időponthoz kötni és nem lehet határozottan kijelenteni, hogy itt alkult ki a filmművészet. A film, a filművészet kialakulása több tíz éves munka. Mai napig kihívást jelent a filmrendezők számára, hogy hogyan lehet megformálni a filmet úgy, hogy valami újat alkossanak. A mozgófilm technikájának kialakulásához olyan felhalmozódott technikára volt szükség, amelyhez idő, tapasztalat és több kutató kellett. Emiatt nem tudott létrejönni egy rövid időn belül és nem tudjuk egy ember nevéhez kötni ennek a művészetnek az eredetét. Ezek az emberek egymás tapasztalataira és meglévő kutatásaira alapozva egyszerre több vonalon, több országból indultak el. Az Amerikai Egyesült Államokból, Franciaországból és Németországból kerültek ki a filmtechnika úttörői és leghíresebb feltalálói.
Bizonyos formában a Mátrix film is ennek a több évtizedes munkának lett a produktuma. Nagy mennyiségű tudást használtak fel a rendezők, annak érdekében, hogy egy ilyen zseniális filmet megalkossanak. Lana és Andy Wachowsky kiemelkedő teológiai tudással és ismerettel rendelkeznek, amelyet a filmben kiválóan fel is használtak.
Dolgozatomban igyekeztem megkeresni azokat az apró pontokat, amelyek összekötik a filmet a kereszténységgel, keresztény értékekkel és keresztény szimbólumokkal. A fentiek alapján azt mondhatju, hogy a film értékek és szimbólumok terén igen gazdag. Dolgozatomban igyekeztem hangsúly fektetni a szimbólumok értelmezésére elsősorban a kereszténység szempontjából, valamint azok kulturális jellegét is megvizsgáltam. A szimbólumok terén kifejezett fontosságot kap a színek és számok szimbolikája, ezek fontosságát megvizsgálva levonható az a következtetés, hogy a szám és szín szimbolikában a kereszténység, ebből kifolyólag a Szentírás igen kiemelkedő alapot nyújt.
A keresztények, főként a Római Katolikus Egyház életében kiemelkedő szerepett kapott az egyes dogmatikai tanok megvitatása és azoknak elfogadása. Dolgozatomban nem az volt a célom, hogy a Római Katolikus Egyház hittételeit ismertessem, hanem igyekeztem megtalálni azokat a pontokat, ahol egyes hittételek hasonlítanak vagy összeegyeztethetőek a Római Katolikus Egyház elfogadott hittételeivel. A filmben végig találhatóak olyan részletek és pontok, amelyek egyértelmű kapcsolatban állnak az Egyház bizonyos tanaival.
Végső soron elmondhatjuk a Mátrix filmről, hogy egy tudatosan és alaposan megformált és kivitelezett film. Nagyon sok pillanata és mozzanata kapcsolatban áll a Szentírássa és így a Római Katolikus Egyház tanaival is. A Wachowsky fivérek Mátrix című filmje az ezredforduló küszöbének zseniális és tömegeket elgondolkoztató filmje.
Bibliográfia
A Katolikus Egyház katekizmusa, Szent István Kézikönyvek 6., Szent István Társulat, Budapest, 2002.
Barsam, Richard M., Nonfiction Film, Indiana University Press, 1992.
Baudry, Jean – Louis – Metz, Christian, Apparatus Theory, in: Richard Rudhton – Gary Bettinson, What is Filmtheory, Open University Press, 2010.
Bazin, André, Mi a film?, Osiris Kiadó, Budapest, 1995.
Biedermann, Hans, Szimbólumlexikon, Corvina, Budapest, 1996.
Cranny – Francis, Anne, Technology and Touch, Palgrave Macmillan, 2013.
Cs. Gyímesi Éva, Teremtett világ, Kolozsvár, 1983.
Davenport, Alma, The History of Photography, Focal Press, 1991.
Dhanjal, Beryl, Jelek és jelképek, Ventus Libro Kiadó, 2011.
Edison, Thomas, Life of an Electrifying Man, in Biographiq, Filiquarian Publishing, 2008.
Evseev, Ivan, Dicționar de simboluri și archetipuri culturale, Editura Amarcord, Timișoara, 1994.
Gaudreault, André (szerk), American Cinema, 1890-1909: Themes and variations, The State University, Rutgers, 2009.
Geréb Zsolt, Újszövetségi tanulmányok, Patrium Kiadó, 2005.
Guillemot, Michel et al, Szimbólumok lexikona, Saxum, Budapest, 2009.
Haag, Herbert, Bibliai Lexikon, Apostoli Szentszék Könyvkiadója, Budapest, 1989.
Haas, Elizabeth et al, Projecting Politics Political Message in American Films, Routledge, 2015.
Hoppál Mihály et al, Jelképtár, Helikon Kiadó, Budapest, 2010.
Howsare, Rodney, Hans Urs von Balthasar and Protestantism, Bloomsbury T&T Clark, 2005
Jennings, Michael W., Walter Benjamin: Selected writings, Volume 2, Part 1, First Harward University Press, 2005.
Jitianu Liviu, Krisztus, Az Isten-Ember, Kolozsvári Egyetemi Kiadó, Kolozsvár, 2007.
Jung, Carl Gustav, Az ember és szimbólumai, Göncöl Kiadó, 1993.
Kampis Antal, A képzőművészetek. A zene. A színház és a film, in: A kultúra világa, Minerva Kiadó, 1960.
Kasper, Walter, Jézus a Krisztus, Vigilia Kiadó, Budapest, 1996.
Kereszty Rókus, Bevezetés az Egyház teológiájába, Chritianus OMC, Budapest, 1998, 97–98.
Kessler, Hans, Krisztológia, itt: : Szerk Theodor Schneider, A dogmatika kézikönyve 1, Vigilia Kiadó, Budapest, 1998.
Kobelski, Paul J., Levél az Efezusiaknak, Jeromos Bibliakommentár II.
Koch, Gertrude, Siegfried Kracauer: An Introduction, Princeton University Press, 2000.
Kord, Susanne – Krimmer, Elisabeth, Contemporary Holywood Masculinities, Palgrave Macmillan, 2014.
Krantz, Steven G. – Parks, Harold R., Mathematical Odyssey, Springer, New York, 2014.
Lacan, Jacques, The Mirror Stage as Formative of the Function of the I as Revealed in Psychoanalitic Experience, in Écrits: A Selection, Trans. Alan Sheridan, 2001.
Lanzoni, Rémi Fournier, French Cinema: from its Beginnings to Present, A&C Black, 2004.
Lewis, C. S., The Business of Heaven, A Harvest Book, New York, 1984.
McGrath, Alister E., Bevezetés a keresztény teológiába, Osiris Kiadó, Budapest, 1995.
Metz, Christian, The Imaginary Signifier, Indiana University Press, 1982.
Mezey Barna (szerk.), A szimbólumok üzenete, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2011.
Moltke, Johannes von – Rawson, Krisy (szerk), Siegfried Kracauer’s American Writings: essays on film and popular culture, University of California Press, 2012.
Nemeskürty István, A film kronológiája, Officina Nova, Budapest, 1995.
Nóda Mózes, Liturgika, Kolozsvári Egyetemi Kiadó, Kolozsvár, 2009.
Pozsonyi Gábor, Filmgyártás és filmtechnika, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975.
Rahner, Karl – Vorgrimler, Herbert, Teológiai Kisszótár, Szent István Társulat Az Apostoli Szentszék Könyvkiadója, Budapest, 1980.
Rassias, Themistocles M. (szerk), The Problem of Plateau, World Scientific Publishing, 1992.
Rózs Huba, Az Ószövetség Keletkezése I, Szent István Társulat, Budapest, 2002.
Schneider, Theodor – Sattler, Dorothea, Istentan, itt: (szerk) Theodor Schneider, A dogmatika kézikönyve 1, Vigilia Kiadó, Budapest, 1998.
Shephered, Rowena – Rupert, 1000 jellkép, Képzőművészeti Kiadó, 2004.
Tagliaferro, Thomas Edison, Lerner Publications Company, Mineapolis, 2003.
Thompson, Kristin, A film története, Palatinus, 2007.
Viczián János (szerk), Magyar Katolikus Lexikon, I. kötet, Szent István Társulat az Apostoli Szentszék Könyvkiadója, Budapest, 2008.
Viczián János (szerk), Magyar Katolikus Lexikon, III. kötet, Szent István Társulat az Apostoli Szentszék Könyvkiadója, Budapest, 2008.
Viczián János (szerk), Magyar Katolikus Lexikon, IX. kötet, Szent István Társulat az Apostoli Szentszék Könyvkiadója, Budapest, 2008.
Zamfir Korinna, Ószövetségi exegézis, Egyetemi Kiadó, Kolozsvár, 2008.
Internetes hivatkozások
http://www.voidspace.org.uk/cyberpunk/matrix_spirit.shtml, 2015. 05. 26.
Slavoj Zizek, The Matrix: The truth of the exaggeration, itt: http://www.lacan.com/matrix.html, 2015. 05. 25.
A Mátrix mint messiás-film, itt: http://users.atw.hu/xjt/mc5.html, 2015.06.02.
Exploring historical and religious themes and archetypal symbology, itt: http://www.matrixmythology.com/#Morpheus, 2015.06.02.
The Matrix: Meaning and Interpretations, http://thematrix101.com/matrix/meaning.php, 2015. 06. 02.
The Matrix: Movie review, http://metaphysicsinthematrix.weebly.com/fate-vs-free-will.html, 2015, 06. 02.
http://thematrix101.com/contrib/darrod_wpwyttrotb.php, 2015.05.15
http://www.behindthename.com/name/thomas, 2015. 05. 26.
http://www.matrixmythology.com/#Neo, 2015. 05. 26.
Jegyzetek
[1] Kristin Thompson, A film története, Palatinus, 2007, 39.
[2] Kampis Antal, A képzőművészetek. A zene. A színház és a film, in: A kultúra világa, Minerva Kiadó, 1960, 980.
[3] André Bazin, Mi a film?, Osiris Kiadó, Budapest, 1995, 7.
[4] Georges Sadoul, Historia del cine mundial, Siglo Veintiuno Editores, 1–2.
[5] Bazin, 25–26.
[6] Bazin, 25–26.
[7] Alma Davenport, The History of Photography, Focal Press, 1991, 6–8
[8] Nemeskürty István, A film kronológiája, Officina Nova, Budapest, 1995, 10.
[9] Davenport, 6–8.
[10] Thompson, 36.
[11] Themistocles M. Rassias (szerk.), The Problem of Plateau, World Scientific Publishing, 1992, 77.
[12] Steven G. Krantz–Harold R. Parks, Mathematical Odyssey, Springer, New York, 2014, 125.
[13] Richard M. Barsam, Nonfiction Film, Indiana University Press, 1992, 7.
[14] Thompson, 36.
[15] Nemeskürty, 10.
[16] Magyar Tudományos Ismeretterjesztö Társulat, Természet világa, 37. kötet, Budapest, 1905, 765.
[17] Kampis, 980.
[18] Thompson, 36.
[19] Kampis, 980.
[20] Thompson, 36.
[21] Nemeskürty,10.
[22] Linda Tagliaferro, Thomas Edison, Lerner Publications Company, Mineapolis, 2003, 7–9.
[23] Nemeskürty, 11.
[24] Thomas Edison, Life of an Electrifying Man, in Biographiq, Filiquarian Publishing, 2008, 24.
[25] Nemeskürty, 11.
[26] Kampis, 981.
[27] Nemeskürty, 11.
[28] Kampis Antal, 958.
[29] Thompson, 37–38.
[30] André Gaudreault (szerk), American Cinema, 1890-1909: Themes and variations, The State University, Rutgers, 2009, 6–7.
[31] Thompson, 40–41.
[32] Gaudreault, 6–7.
[33] Nemeskürty, 21.
[34] Gaudreault, 97.
[35] Rémi Fournier Lanzoni, French Cinema: from its Beginnings to Present, A&C Black, 2004, 32–38.
[36] Nemeskürty, 21.
[37] Nemeskürty, 8.
[38] Pozsonyi Gábor, Filmgyártás és filmtechnika, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975, 32.
[39] Nemeskürty, 135.
[40] Nemeskürty, 16.
[41] Kampis, 1017.
[42] Tagliaferro, 43–45.
[43] Kampis, 1017.
[44] Thompson, 219–220.
[45] Nemeskürty, 577–578.
[46] Thompson, 219–220.
[47] Nemeskürty, 578–579.
[48] Kampis, 1022–1023.
[49] Bazin, 24–28.
[50] Bazin, 16–18.
[51] Nemeskürty, 91.
[52] Bazin, 20.
[53] Bazin, 17–19.
[54] Christian Metz, The Imaginary Signifier, Indiana University Press, 1982, 3–5.
[55] Metz, 3–5.
[56] Metz, 50–51.
[57] Lacan, Jacques, The Mirror Stage as Formative of the Function of the I as Revealed in Psychoanalitic Experience, in Écrits: A Selection, Trans. Alan Sheridan, 2001, 11–7.
[58] Jean–Louis Baudry – Christian Metz, Apparatus Theory, in:Richard Rudhton–Gary Bettinson, What is Filmtheory, Open University Press, 2010, 41–44.
[59] Johannes von Moltke – Krisy Rawson (szerk), Siegfried Kracauer’s American Writings: essays on film and popular culture, University of California Press, 2012, 27–28.
[60] Gertrude Koch, Siegfried Kracauer: An introduction, Princeton University Press, 2000, 9.
[61] Moltke – Rawson, 27–28.
[62] Michael W. Jennings, Walter Benjamin: Selected writings, Volume 2, Part 1, First Harward University Press, 2005, 17.
[63] Carl Gustav Jung, Az ember és szimbólumai, Göncöl Kiadó, 1993, 17.
[64] Pál József, Szimbólumtár,
[65] Cs. Gyímesi Éva, Teremtett világ, Kolozsvár, 1983, 65.
[66] Jung, 17.
[67] Pál,
[68] Jung, 17.
[69] Pál,
[70] Pál,
[71] Mezey Barna (szerk.), A szimbólumok üzenete, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2011, 9.
[72] Pál,
[73] Ivan Evseev, Dicționar de simboluri și archetipuri culturale, Editura Amarcord, Timișoara, 1994, 6–7.
[74] Jung, 17.
[75] Pál,
[76] Cs. Gyímesi, 67.
[77] Evseev, 6.
[78] Cs. Gyímesi, 67–68.
[79] Pál,
[80] Hoppál Mihály et al, Jelképtár, Helikon Kiadó, Budapest, 2010, 278–279.
[81] Hans Biedermann, Szimbólumlexikon, Corvina, Budapest, 1996, 359–361.
[82] Hoppál, 278–279.
[83] Michel Guillemot et al, Szimbólumok lexikona, Saxum, Budapest, 2009, 535–534.
[84] Beryl Dhanjal, Jelek és jelképek, Ventus Libro Kiadó, 2011, 69–70.
[85] Hoppal, 112–113.
[86] Hoppal, 112–113.
[87] Nóda Mózes, Liturgika, Kolozsvári Egyetemi Kiadó, Kolozsvár, 2009, 237–238.
[88] Clare Gibson, Jelek és jelképek, Kinizsi Kiadó, Debrecen, 1998, 141–142.
[89] Gibson, 101.
[90] Hoppal, 220.
[91] Nóda, 291–292.
[92] Guillemot, 424–425.
[93] Hoppal, 200.
[94] Guillemot, 371–372.
[95] Hoppal, 200.
[96] Hoppal, 200.
[97] Guillemot, 371–372.
[98] Rowena, 194.
[99] Fontana, 66.
[100] Gibson, 69.
[101] Hoppal, 145–146.
[102] Hoppal, 268–270.
[103] http://matrix.wikia.com/wiki/File_talk:Room_101, 2015.05.14.
[104] Rózsa Huba, Az Ószövetség Keletkezése I, Szent István Társulat, Budapest, 2002, 3.
[105] Hoppal, 268.
[106] Jitianu Liviu, Krisztus, Az Isten-Ember, Kolozsvári Egyetemi Kiadó, Kolozsvár, 2007, 68–69.
[107] Hoppal, 268.
[108] Hoppal, 268–270.
[109]Rowena – Rupert Shephered, 1000 jellkép, Képzőművészeti Kiadó, 2004, 348–349.
[110] Hoppal, 281.
[111] Nóda, 115.
[112] Rowena, 343.
[113] Kereszty Rókus, Bevezetés az Egyház teológiájába, Chritianus OMC, Budapest, 1998, 97–98.
[114] II. Vatikáni Zsinat, Gaudium et spes kezdetű lelkipásztori konstitúció, 22).
[115] Nóda, 115
[116] http://thematrix101.com/contrib/darrod_wpwyttrotb.php, 2015.05.15
[117] Nóda, 114.
[118] Hoppal, 281–182.
[119] Elizabeth Haas et al, Projecting Politics Political Message in American Films, Routledge, 2015, 383.
[120] Susanne Kord, Elisabeth Krimmer, Contemporary Holywood Masculinities, Palgrave Macmillan, 2014, 90
[121] Anne Cranny – Francis, Technology and Touch, Palgrave Macmillan, 2013, 40–41.
[122] Kord – Krimmer, 91–93.
[123] Kord, 91–92.
[124] A Katolikus Egyház katekizmusa, Szent István Kézikönyvek 6., Szent István Társulat, Budapest, 2002, 234.
[125] KEK, 75
[126] KEK, 213.
[127] Kord, 91.
[128] Haas, 233.
[129] http://www.behindthename.com/name/thomas, 2015. 05. 26.
[130] Zamfir Korinna, Ószövetségi exegézis, Egyetemi Kiadó, Kolozsvár, 2008, 265.
[131] http://www.voidspace.org.uk/cyberpunk/matrix_spirit.shtml, 2015. 05. 26.
[132] http://thematrix101.com/matrix/meaning.php, 2015. 05. 26.
[133] http://www.voidspace.org.uk/cyberpunk/matrix_spirit.shtml, 2015. 05. 26.
[134] http://www.matrixmythology.com/#Neo, 2015. 05. 26.
[135] Kord, 89.
[136] Slavoj Zizek, The Matrix: The truth of the exaggeration, itt: http://www.lacan.com/matrix.html, 2015. 05. 25.
[137] Viczián János (szerk), Magyar Katolikus Lexikon, IX. Kötet, Szent István Társulat az Apostoli Szentszék Könyvkiadója, Budapest, 2008, 631.
[138] Zamfir, 168.
[139] Zamfir, 263.
[140] Ó- és Újszövetségi Szentírás a Neovulgáta alapján, Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat, Budapest, 2007.
[141] Kord, 94.
[142] A Mátrix mint messiás-film, itt: http://users.atw.hu/xjt/mc5.html, 2015.06.02.
[143] Exploring historical and religious themes and archetypal symbology, itt: http://www.matrixmythology.com/#Morpheus, 2015.06.02.
[144] A Mátrix mint messiás-film, itt: http://users.atw.hu/xjt/mc5.html, 2015.06.02.
[145] The Matrix: Meaning and Interpretations, http://thematrix101.com/matrix/meaning.php, 2015. 06. 02.
[146] Exploring historical and religious themes and archetypal symbology, itt: http://www.matrixmythology.com/#Morpheus, 2015.06.02.
[147] Kord, 93.
[148] Exploring historical and religious themes and archetypal symbology, itt: http://www.matrixmythology.com/#Morpheus, 2015.06.02.
[149] Karl Rahner – Herbert Vorgrimler, Teológiai Kisszótár, Szent István Társulat Az Apostoli Szentszék Könyvkiadója, Budapest, 1980, 72–73.
[150] KEK, 467–468.
[151] Geréb Zsolt, Újszövetségi tanulmányok, Patrium Kiadó, 2005, 215.
[152] Alister E. McGrath, Bevezetés a keresztény teológiába, Osiris Kiadó, Budapest, 1995, 329–330.
[153] Viczián János (szerk), Magyar Katolikus Lexikon, I. kötet, 101.
[154] The Matrix: Movie review, http://metaphysicsinthematrix.weebly.com/fate-vs-free-will.html, 2015, 06. 02.
[155] McGrath, 330.
[156] Herbert Haag, Bibliai Lexikon, Apostoli Szentszék Könyvkiadója, Budapest, 1989, 1623–1624.
[157] Viczián János (szerk), Magyar Katolikus Lexikon, I. kötet, 101.
[158] Viczián János (szerk), Magyar Katolikus Lexikon, III. kötet, 775,
[159] Rahner – Vorgrimler, 211–213.
[160] Schütz Antal, Dogmatika, Szent István Társulat az Apostoli Szent Szék kiadója, Budapest 2937, 656–662.
[161] Hoppal, 281.
[162] Schütz, 665.
[163] Schütz, 666.
[164] Rókus 33.
[165] Rókus 39.
[166] Schütz, 594.
[167] Szhütz, 597.
[168] Theodor Schneider, Dorothea Sattler, Istentan, itt: (szerk) Theodor Schneider, A dogmatika kézikönyve 1, Vigilia Kiadó, Budapest, 1998, 170.
[169] Schneider, 265–267.
[170] KEK, 191.
[171] Walter Kasper, Jézus a Krisztus, Vigilia Kiadó, Budapest, 1996, 109–110.
[172] C. S. Lewis, The Business of Heaven, A Harvest Book, New York, 1984, 149–151.
[173] Rodney Howsare, Hans Urs von Balthasar and Protestantism, Bloomsbury T&T Clark, 2005, 199.
[174] Schneider, 635–636.
[175] Hans Kessler, Krisztológia, itt: : Szerk Theodor Schneider, A dogmatika kézikönyve 1, Vigilia Kiadó, Budapest, 1998, 274.
[176] Paul J. Kobelski, Levél az Efezusiaknak, Jeromos Bibliakommentár II.